<?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?><?xml-stylesheet href="http://www.blogger.com/styles/atom.css" type="text/css"?><feed xmlns='http://www.w3.org/2005/Atom' xmlns:openSearch='http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/' xmlns:georss='http://www.georss.org/georss' xmlns:gd='http://schemas.google.com/g/2005' xmlns:thr='http://purl.org/syndication/thread/1.0'><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345</id><updated>2012-01-15T10:47:29.313-08:00</updated><category term='भोजपुरी बेयाकरन (BHOJPURI)'/><category term='ससुरारी'/><category term='बच्चन के कोना'/><category term='पहुना'/><category term='गीत-गवनई (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category term='नारा (BHOJPURI)'/><category term='फिलिम-सिलिम (BHOJPURI)'/><category term='खिस्सा-कहानी'/><category term='मरद'/><category term='आलेख (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category term='आलेख (व्यंग्य) (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category term='समाचार (BHOJPURI)'/><category term='मउगा'/><category term='तुलसी रामायन (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category term='आलेख (बात-बिचार) (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category term='बरत-तिउहार (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category term='समाचार'/><category term='पेंचर'/><title type='text'>भोजपुरी नगरिया (BHOJPURI)</title><subtitle type='html'></subtitle><link rel='http://schemas.google.com/g/2005#feed' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/posts/default'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default?max-results=100'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/'/><link rel='hub' href='http://pubsubhubbub.appspot.com/'/><link rel='next' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default?start-index=101&amp;max-results=100'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><generator version='7.00' uri='http://www.blogger.com'>Blogger</generator><openSearch:totalResults>174</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>100</openSearch:itemsPerPage><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-3508645412988838880</id><published>2012-01-11T00:37:00.000-08:00</published><updated>2012-01-11T00:39:21.131-08:00</updated><title type='text'>आईं भस्टाचार मेटावल-मेटावल खेलल जाव</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;br /&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;a href="http://www.purvanchalexpress.com/prabhakarpadey-newstory.htm"&gt;साभार- पूर्वांचल एक्सप्रेस&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;पहिले त अबहिन ले हम इहे ना समझि पवनी की भस्टाचार का हS? हमरा इयादि बा एक बेर रमेसर काका से पूछले रहनीं की काका, भस्टाचार का ह? त उ बतवले रहने की ऊपरी कमाई। हमरा अजीब लागल, हम कहनी की काका अगर आफिस में 9 से 5 खटले की बाद हम 7 से 9 कुछ अउर काम करतानी त का इ भस्टाचार हS। रमेसर काका हँसने अउर कहने की ना रे बुरबक, अगर आफिसे आवर में ते के हू से घुस लेके कवनो काम करतारे त उ भस्टाचार ह अउर हँ अगर साथे-साथे आफिसे आवर में ते आफिस के काम न क के आपन कुछ काम करतारे, कहे के मतलब बा की अधिका करतारे त उ हो भस्टाचार ह।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अच्छा, अब समझ में आइल, ए ही से अधिकारी लोग आपन निजी काम खुदे न क के अपनी सहायकन (चपरासी आदि) से करवावे ला लोग, जइसे- बैंक में आपन चेक भरवावल, बिजली के बिल, दूधे, पेपरे के बिल आदी अउर साथे-साथे गरज पड़ले पर आपन तथा अपनी पूरा परिवार, सगे-संबंधी के टिकट आदि निकलवावल, लइका के स्कूले छोड़वावल।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हमरा एयादि बा एक जाने प्रिंसपल साहब रहने त उनकरी स्कूले के दु गो चपरासी त हरदम उनकी दुअरवे पर रही के गोबर-गोहथारि करे लोग अउर सेलरी स्कूले से उठावे लोग। खैर पता ना, इ भस्टाचार ह की ना।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब आईं रऊँसा सब के एगो किसान, मजदूर की लगे ले के चलतानी, इ देखे खातिर की का इहो लोग भस्टाचार में लिप्त बा लोग आकि इ लोग जवन करता ओके भस्टाचार ना कहल जाई।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;रमई काका एगो छोट-मोट किसान हउअन। एकदिन उनकरी घरे गइनी त पता चलल की उ गोदामें पर खादि-बिया लिआवे गइल बाने पर बाद में पता चलल की उ गोदामे पर ना सचिव की घरे गइल रहने ह अउर दु-चार सौ अधिका दे के रातिए-रात 10-12 बोरा खादि अउर बिया उठा के लिया के भुसउला में ध देले बाने। उनके कहनाम रहे की के लाइन लगा के खाद-बिया निकाली। एक दिन उ 20-25 हजार रूपया घुस दे के अपनी पतोहा के आँगन-बाड़ी में नोकरी दिउआ देहने अउर आँगन-बाड़ी की नाव पर सरकार से जवन कुछ भी मिलेला बेंची देने। जब केहू चेंकिंग करे आवेला (उ इ पहिलहीं पतो क लेने की के आवता) त खिया-पिया दीहें अउर अगर अधिकारी घुसखोर नइखे त ओई दिन गाँवभरी की लइकन के दुआरी पर जुटिया लीहें अउर उनकर पतोहा पढ़ावल सुरू क दीहें। एतने ना अउर सुनी, रमई काका की छोटका लइकवा घनेसरा के दसवीं के इंतिहान रहे, जानतानी रमई काका का कइने? अरे उ पाँचि हजार रूपया ले जा के विद्यालय में दे अइने, उनके फकचोन्हर लइका घनेसरा फस क्लास से हाईस्कूल पास क लेहलसि।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एक दिन के बाति ह कि घुरहू काका की लगे गइनीं अउर कहनी की ए काका, एक दिन आके तनि हमार खोंपवा छा देतS, तोहके तोहार मजदूरी दे देइबि त उ हँसने अउर कहने की ए बाबू काहाँ समय बा, नरेगा में काम करतानी, उ हो का करेनी की तनि देहिं-ओहीं दोला देनी बस। जवने दिन अधिकारी आवेला ओही दिने तनि मेहनति करे के परेला बाकि दिन त राम के राज बा। एक दिन हमरा इहो पता चलल की घुरहू काका अपनी घरवें रहने अउर ओ दिन के मजदूरी भी उनके मिली गइल पर हाँ एकरा खातिर उनकरा ओही दिन के आपन आधा मजदूरी अपनी ऊपरवाला आदमी के देबे के परल। खैर कुछु होखो, घुरहू काका त बहुते खुस रहने।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब आईं एगो नाया-ताजा समाचार बतावत बानी। एक दिन बटेसर भाई अइने। तनी नेताटाइप आदमी हँउअन पर अपना के बहुत पाक-साफ समझेंने अउर गाँधीजी के भक्त हउअन। आवते कहताने की ए बाबू, चलS, दिल्ली चलल जाव। त हम कहनी की बटेसर भाई कुछ जरूरी काम बा का? त कहने की भस्टाचार हटावे के बा अउर ए से जरूरी काम का होई। चलS, अन्ना हजारे बाबा की सपोट में चले के बा अउर उनकरी अनसन में भाग लेबे के बा। हम कहनी की भाई हमरी लगे अबहिन पइसा-ओइसा नइखे त उ झट से कहताने की अरे भाई! पइसा-ओइसा का होई, चलS गाँव से अन्ना बाबा के सपोट करे खातिर कुछ धान-गोहूँ असूला जाव अउर ओही से आपन खरचा-बरचा आराम से चलि जाई अउर एकहगो गाँधी टोपी पहिन लेहल जाई। जब टरेने में बिना टिकट रहले पर टीटी लोग टिकट माँगी त कहल जाई, "बाबा अन्ना, संघर्ष करो, हम तुम्हारे साथ हैं।"&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हँ अब एगो बाति क्लियर हो गइल अउर ऊ इ कि भस्टाचार के भी कई गो परकार बा अउर भस्टाचारी लोगन के भी, बस अपना के ओमें से एगो में फिट कइले के ताक बा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कुछ दिन पहिले हम एगो लेख लिखले रहनी, ओमें से कुछ लाइन फेर इहाँ दे तानी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;"हम बदलेंगे, युग बदलेगा।" त पहिले अपनी आप में बदलाव लाईं। केहू पर अंगुरी उठवले की पहिले अपनी गिरेबाँ में झाँकि के देखीं की रउआँ जवन करतानी उ कहाँ ले सही बा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;जय हिंद, जय भारत।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;-प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="justify" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: small;"&gt;साभार---&lt;a href="http://www.purvanchalexpress.com/prabhakarpadey-newstory.htm"&gt;पूर्वांचल एक्सप्रेस&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-3508645412988838880?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/3508645412988838880/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=3508645412988838880&amp;isPopup=true' title='1 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3508645412988838880'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3508645412988838880'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2012/01/blog-post.html' title='आईं भस्टाचार मेटावल-मेटावल खेलल जाव'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-1883626176374830105</id><published>2012-01-04T08:45:00.000-08:00</published><updated>2012-01-04T08:49:06.206-08:00</updated><title type='text'>हे सूरूज भगवान...सुन लS बीनती हमार</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;span style="background-color: white; line-height: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-family: inherit; font-size: large;"&gt;एगो गँवई किसान सूरूज भगवान के जल देत का कहता....सुनीं....&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: large;"&gt;&lt;span style="line-height: 14px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; line-height: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;हे सूरूज भगवान, तूँ चउबीसो घंटा उगल रहS। काहेंकि कोटेदार माटी के&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; line-height: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;तेल ब्लैक में बेंची देता, घर में माटी के तेल नइखे त दिया कवनेगाँ बराई।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; line-height: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;गाँव में लाइन के तार त दउरी गइल बा पर बिजरी बुजरी 10-10 दिन ले&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; line-height: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;गायबे रहतिया..कबो आवतो बिया त भुक-भाईं क के चलि जा तिया।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; line-height: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"&gt;अउर सबसे बड़हन बाति इ बा की अगर तूँ 24सो घंटा उगल रहबS त हम&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #274e13; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 14px;"&gt;24सो घंटा काम क के अपनी बाल-बच्चन के रूख-सूख दुनु टाइम त खिया&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; color: #274e13; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 14px;"&gt;पाइबि...एगाँ कबो-कबो उपासे कटि जाता।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="background-color: white; line-height: 14px;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-family: inherit; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span style="line-height: 14px;"&gt;-प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-1883626176374830105?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/1883626176374830105/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=1883626176374830105&amp;isPopup=true' title='2 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/1883626176374830105'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/1883626176374830105'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2012/01/s.html' title='हे सूरूज भगवान...सुन लS बीनती हमार'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-3614479018735676526</id><published>2011-12-22T23:04:00.000-08:00</published><updated>2011-12-23T02:09:41.912-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (बात-बिचार) (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='मउगा'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='मरद'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='ससुरारी'/><title type='text'>सासु तीरथ, ससुरा तीरथ....</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;नया कुर्ता- पियरी धोती, काँधे पर गमछा, गोर में चमड़उआ जूता अउर मुँह में पान चबात, पिच-पिच थूकत जब रमेसर काका चलने त खदेरूआ टोकलसि, "जा झारि के, रमेसर काका, जा झारि के।" खदेरूआ के बाति सुनि के रमेसर काका मन ही मन मुस्किअइनें अउर कहने, "का हो बेटा खेदारू, बड़ी चुटकी ले तारS।" एक पर खदेरूआ कहलसि, "चुटकी नइखीं लेत काका! आजु खूब झरले बाड़S, लागता कवनो नवका पहुनाई जा तारS?" रमेसर काका कहने, "हँ बुरबक, आजु समधिआने के चढ़ाई बा। कई बेर उहाँ से बोलाहट आइल ह पर काम में एतना अझुराइल रहनी हँ की मवके ना मिलत रहल हS। होत-जात, होत-जात आजु तइयारी होइए गइल।" इहे कहत अउरी धोती सरियावत रमेसर काका आगे बढ़ि गइने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जब रमेसर काका आँखि की ओझल हो गइने त खदेरूआ उनकी दुआरे की ओर बढ़ल। खदेरूआ रमेसर काका की दुआरे पर पहुँचि के हाँक लगवलसि, "ए इयार, ए इयार! केहू बा हो घर में?" घर में से रमेसरी काकी मुड़ी पर दउरी धइले निकललि अउर कहली, "का बाबू! के के जोहतारS, तोहार काका त घरे नइखें, अबे पहुनाई गइने हँ।" एपर खदेरूआ कहलसि, "हँ, रास्ता में भेटाइल रहने हँ। बाति भइल हS। अच्छा तूँ काहाँ जातारू?" रमेसरी काकी कहली, "गोनसारी जा तानी। खिचड़ी नियरा गइल बा, भूजा-ऊजा भुजाई तबे न लाई-धोंधा बँधाई। एगो लइकिनी बिया ओहू के खिचड़ी भे जे के बा।" इ हे कहत रमेसरी काकी गोनसारी की ओर चलली। खदेरूआ दउड़ि के रमेसरी काकी की मुड़ी पर से दउरी ले के अपनी मुड़ी पर ध लेहलसि अउर कहलसि, "चलS काकी, हम तोहके गोनसारी पहुँचा दे तानी। दउरिया बहुत भारी बिया।"&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;चाउर से भरल दउरी ले के खदेरूआ आगे-आगे चलल अउर ओकरी पीछे-पीछे रमेसरी काकी हो लिहली। कुछ दूर चलले की बाद खदेरूआ फेरू टोकलसि, "ए काकी, अउरी इयार काहाँ बाने हो, 15-20 दिन से लउकत नइखन। कहीं कमाए-ओमाए चलि गइल बाने का? ओ हू मरदवा के कुछ बुझाला ना..काम-धंधा के दिन बा...सबके बवगा होता। एन्ने रमेसर काका अकेले परेसान बाने। खेतियो-बारी करे के बा अउरी गोबरो गोहथारी अउरी ए ही में पहुनाइयो। मरदवा के कमाहीं जाए के रहल ह त खेती-बारी करा के गइल रहतें। बुझाता की सरकारी नोकरी हS? 10-15 दिन बादे गइल रहतें त का बिगड़ि जाइत?"&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;खदेरूआ के बाति सुनि के रमेसरी काकी 2-3 मिनट ले त चुप रहली ओकरी बाद एगो लंबा साँस ले के बोलली, "बाबू, तोहार इयार कमाए-धमाए नइखन गइल, उ त अपनी नइहरे गइल बाने।"&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;"अपनी नइहर??" खदेरूआ फेर टोकलसि।"&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;"नाहीं-नाहीं, हमरी कहले के मतलब बा की ससुरारी गइल बाने। दुनु जाने मरद-मेहरारू 15-20 दिन हो गइल एक साथे गइल लोग। उनकी ससुर के कई बेर निहोरा आइल की अकसेरुआ बानी, काम-धंधा के दिन बा त तनि बबुनिया आ जाई त हाथ बँटा दी। हमार मन त एकदम ना रहे भेजे के, इहवों त बहुत सारा काम बा। पर तोहार काका भेजवा देहनें।"&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;"अच्छा, त इयार भउजी के पहुँचावे गइने अउरी खुदहूँ उहवें रूकि गइने।" खदेरूआ थूक घोंटलसि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;रमेसरी काकी फेरू कहल सुरू कइली, "का कइल जा सकेला। आजु-कल की लइकन के ससुरारिए घर बा। महीना में 25 दिन ससुरारी में रहतानेसन त 2-4 दिन खातिर घरे देहिं देखावे खातिर आ जा तानेसन, जइसे की पहुनाई आइल होखेंसन। घरे रहले पर एक्कोगो काम नइखे घोंटात, दिनभर चउराहा अउरी बाजारी में घूमें के बा। बाप-माई घरे काम में परेसान बा पर ओने धेयान नइखे। ससुरारी में रहल जाता अउर ओही के आपन घर मानल जाता। अब बतावS, जब एतना कुलि कइल जाई त मेहरारू कपारे पर ना चढ़ि, ए में मेहरारू के कवन दोस बा? पहिले एक-आध आदमी घर-जमाई रहे ऊ हो मजबूरी बस पर आजु त बिआह होते सब केहू घरजमाई हो जाता।"&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;"अच्छा काकी, तS एगो बाति बतावS, जब इयार ससुरारी गइलहीं बाने त रमेसर काका का करे उहवाँ गइने हँ?" खदेरूआ कहलसि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;"दरअसल बाबू, बाति इ बा की तोहार काका, तोहरी इयार के ले आवे गइने हँ..इहाँ से कईगो खबर भेजाइल ह पर तोहार इयार बिहने आइबि, परसो आइबि, इहे कही के टारि दे ताने। एन्ने सब काम फँसल बा।"&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एतने में गोनसारी आ गइल, खदेरूआ अपनी मुड़ी पर से दउरी उतारि के उहवें ध देहलसि अउरी मन में सोंचत चलल,"सही बात बा, जबाना उल्टा हो गइल बा, पहिले लोग अपनी बेटी, पतोही के बोलावे जात रहल ह अउर अब अपनी लइका, भाई आदि के बोलावे जाता (ससुरारी से)।"&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;"मरदा मनइया सीमा पर सोभे, मउगा मरद ससुरारी में.......।" इ हे गाना गुनगुनात ऊ अपनी खेत्ते की ओर चलि देहलसि। ओकरी मन में एगो अउरी बाति नाचत रहे उ इ की आजु की जबाना में दु गो रिस्तवे चलता....&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब रऊवाँ बताईं कवन-कवन?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ससुरारि अउर सढ़ुआन का?......पता ना।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;-प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-3614479018735676526?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/3614479018735676526/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=3614479018735676526&amp;isPopup=true' title='1 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3614479018735676526'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3614479018735676526'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/12/blog-post_22.html' title='सासु तीरथ, ससुरा तीरथ....'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-2944290661448755723</id><published>2011-12-20T22:05:00.000-08:00</published><updated>2011-12-21T23:53:34.528-08:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (बात-बिचार) (भोजपुरी BHOJPURI)'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='पहुना'/><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='पेंचर'/><title type='text'>पेंचर पहुना</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-family: Mangal, serif; font-size: large;"&gt;&lt;a href="http://anjoria.com/?p=4715"&gt;साभार- अँजोरिया- सबसे पुरनका भोजपुरी साइट&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;कल्हिए रमेसर काका एगो &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;टा&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;लीके परची दे गइल रहुअन। ऊँखी छिलवावे के रहुए ए से आजु सबेरवें ऊँखी छिलवावे खातिर&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;पूरा गाँव की लोग केचला के हमहुँ&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;ऊँखियारी में चलिगउँवीं।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="apple-style-span"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;रउआँ सभें त जानते बानी की जेकराएक्कोगो चउवा &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;बा&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt; आ चाहें पलानी-ओलानी छावे के बा उजाड़ा-पल्ला थोड़े देखेला। केतनो जाड़ा पड़त रहो लोग-लइका कंबल-ओंबल ओढ़ि के चाहेंगाँती-ओंती बाँधि के ऊँखी छिले खातिर भिनसहरवे &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;ऊँखिआरी की ओर &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;चलि देला। गाई-गोरू के खाए खातिर गेड़ त गेड़ कुछ लोगपलानी-ओलानी छावे खातिर पतइओ बाँधि ले आवे ला। अरे एतना ना आजकल त लवना के काम भीए पतई से चलि जाला अउर ए जाड़ा-पल्ला में तापहुँ की कामे आवेला।&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;केतना हँसी-ठिठोली होला ऊँखी छिलले में।आनंद ही आनंद रहेला। खूब ऊँखियो चीभे के मिलेला अउर सबेरहीं-सबेरहीं पूरा गाँव काअगल-बगल की गाँवन के समाचार भी इहाँ मिली जाला।&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;हँ त भ&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;उ&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;वेइ की ऊँखी की खेत्ते में से हम छिलल ऊँखी ढोवा के सेक्टर पर टाली पर लदवावत रहुवींतवलेकहीं का देखतानी की ओही जाड़ा-पल्ला में पेंचर पहुना साइकिल डुगरावत चलल &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;बाने&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;।अरे पेंचर पहुना के देखते त रमेसर काका ऊँखी सरिआवल छोड़ि के बोलताने&lt;/span&gt;, "&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;पेंचर पहुना&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;राम-राम&lt;/span&gt;; &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;सबेरे-सबेरेकहाँ से आवतबानी&lt;/span&gt;? &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;आईं-आईं घर-गाँव केसमाचार सुनाईं। एक-आध गो ऊँखि चूसीं। बड़ी दिन की बाद राउर दरसन भइल बा।"रमेसर काका के बाति सुनते पेंचर पहुना साइकिल उहवें खड़िहा देहने अउर एगो सोगहगऊँखी उठा के लगने चूसे। हमहुँ बढ़ि के&amp;nbsp;पेंचर पहुना के पँवलग्गी कइनी अउरऊँखियारी में से थोड़े पतई लिआके उहवें बारि&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;&amp;nbsp;देहनी।&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;अब पेंचर पहुना पतई तापे लगने अउर जब शरीर तनि कड़क हो गइल तS कहलसुरु कइने&lt;/span&gt;, "&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;दरअसल &lt;/span&gt;15-20 &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;दिन हो गइल घर से निकलले। गाँव-जवार केलोग अउर बहुत जाने रिस्तेदार गोधना कुटइले की बादे से पीछे पड़ल बा लोग कि पेंचरपहुना तनि जवार-पथार घूमि के लइका खोजि दीं&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;।" पेंचर पहुनाकी एतना कहते रमेसर काका बोलि पड़ने&lt;/span&gt;,"&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;पेंचरपहुना&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;रउआँ हरदम पूराजवार-पथार घूमत रहेनी अउर पूरा जवार-पथार के खबरो राखेनीं&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;।रउरा पूरा पता होला की कहाँ कवन लइका विआह करे की जोग हो गइल बा। ए वजह से लोगरउआँ के इ सुभ काम सउँपेला।" अब पेंचर पहुना फूलि के गदगद हो गइने अउर कहने&lt;/span&gt;, "&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;रमेसर बाबू&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;तूँ एकदम ठीक कहतार&lt;/span&gt;S, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;पर जानतार&lt;/span&gt;S &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;ए से हमार बहुत नुकसान बा। आपन काम-धामछोड़ि के हम जवार-पथार घूमि के दूसरे लोगन खातिर लइका खोजतानी अउर एन्ने हमरी घरके लोग हमरी पर रिसियाके फुल हो गइल बा।"&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;हमरा इयादि बा पेंचर पहुना पंदरहो दिनना बितेला की आपन दरसन दे देने। उनकर आवा-जाई एतना लागल रहेला की पूरा गाँवभर कीलोग-लइका से उनकरा परिचय बा। गाँव में धुकते लोग-लइका उनकर पँवलग्गी कइल अउरहालचालि पूछल सुरू क देला। उनकरा गाँव में ए पार से ओ पार जाए में साँझि हो जाला।बीस जाने की घरे पानी पियेने अरे भाई पियेने ना लोग पियावेला। केहू मिट्ठा के रसले के आई त केहू भूजा-भरी अउर पेंचर पहुना केहु के ना नाहीं क पइहीं अउर बड़ी परेमसे &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;पीहें-&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;खइहें।&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;अब हम रउआँ के बता दीं की हमरी गाँव मेंएकजाने मुसमाती रहली उनकरा एक्के जाने लइकनी रहली अउर ओ लइकनी के विआह एही पेंचरपहुना से भइल &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;रहे&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;। आजु न उ मुसमाती जियतारी ना पेंचरपहुना के मलिकाइन पर तब्बो पेंचर पहुना के गाँव में बहुत पूछारि बा। हँ एकबात अउरगाँवभरि के लोग-लइका-मेहरारू-ओहरारू सब केहू पेंचर पहुना के पेंचरे पहुना कहि केबोलावेला।&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;पेंचर पहुना के असली नाव खमेसर शुकुलरहे पर धीरे-धीरे उ गाँव-जवार में पेंचर पहुना की नाव से परसिध हो गइने। अरे भाई आजु-कलउनकरी गाँव के लोग भी उनके पेंचरे पहुना की नाव से बोलावेला।&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;उनके नाव पेंचर पहुना काहें परल एकरीपीछे एगो लंबा कहानी बा। दरअसल एकबेर का भइल की पेंचर पहुना हमरी गाँव में आइलरहने अउर ओ बेरा मुसमाती इया जिअत रहली। पेंचर पहुना &lt;/span&gt;5-7 &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;दिन हमरिए गाँवे रहि गइने। ओने उनकरी घरके लोग परेसान हो के एगो आदमी के पेंचर पहुना के बोलावे खातिर भेजल। पेंचर पहुना ओआदमी की साथे अपनी घरे जाए के तइयार हो गइने। जब साँझि भइल त पेंचर पहुना ओ आदमीकी साथे अपनी गाँवे जाए खातिर निकललने। अरे इ का ओकरी बिहान भइले फेर से गाँव केलोग देखता की पेंचर पहुना त गँवहीं में बाने। जब लोग पूछल की रउआँ त रतिएँ अपनीगाँव चलि गउँवी त एतना बिहाने-बिहाने कहाँ से उपरा गइनी हँ त ए पर पेंचर पहुनाकहने की अबहिन ए गाँव से बाहरे पहुँचल रहुँवी की हमार सइकिलिए पेंचर हो गउवे अउरहमरा वापस आवे के पड़ुवे।&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;खैर, अब एगो दूसरघटना सुनीं। &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;एक&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;बेर &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;केबाति ह कि पेंचर पहुना की मामा के लइका हमरी गाँवे आइल रहने अउर मुसमाति इया कीइहाँ ठहरल रहने। गाँव के कुछ लोग उनसे पेंचर पहुना के हालि-चालि पुछि देहल अउर इहोकहल की काफी दिन हो गइल पेंचर पहुना के दरसन ना भइल। ए पर पेंचर पहुना के ममिआउतभाई कहने की पेंचर पहुना त कल्हिएँ हमरी सथही रउरी सभ की गाँवे आवे खातिर निकलनेपर उनकर सइकिलिए पेंचर हो गइल अउर उ आ ना पवने।&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;कुछ लोग के इ कहनाम ह कि पेंचर पहुनाजानि-बुझि के अपनी साइकिल के हउवे निकालि देने अउर बहाना बना के रूकि जाने। पर खएरजवन होखो&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;पेंचर पहुना के गाँ&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;व&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;-जवारके लोग सनमान से देखेला। उ भले कवनो रिस्तेदारी में &lt;/span&gt;15 &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;दिन का &lt;/span&gt;1 &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;महीनाभी रुकि जाँ त उनकरी ऊपर इ कहाउत चरितार्थ ना होला&lt;/span&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #990000;"&gt;"&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;पहिलदिन पहुना&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;दूसर दिन ठेउना&lt;/span&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #990000;"&gt;तिसर दिन केहु ना।"&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d;"&gt; उ हरदम पहुनेबनल रहेने।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;खैर अब देखिं नS&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;लागता कि&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;आजुवोपेंचर पहुना के साइकिल पेंचर हो गइल बिया अउर ए बेरी भी पेंचर पहुना हमरी गाँव मेंसबकी घरे ऊँखिबवगा के रसिआव खइले की बाद&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;खिचड़ी के नहान भीपटनवापुले पर क के लाई-धोंधा खइले की बादे डोलिहें...अरे ना-ना&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;एइसन बाति नइखे&lt;/span&gt;, &lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif;"&gt;गाँव के लोगे अब उनके खिचड़ी की नहान कीपहिले जाहीं ना दी।&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0cm;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span style="font-family: Calibri, sans-serif; line-height: 115%;"&gt;-&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"&gt;प्रभाकरपाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal, serif; line-height: 115%;"&gt;&lt;a href="http://anjoria.com/?p=4715"&gt;साभार- अँजोरिया (भोजपुरिए में सब कुछ)&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-2944290661448755723?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/2944290661448755723/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=2944290661448755723&amp;isPopup=true' title='1 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/2944290661448755723'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/2944290661448755723'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/12/blog-post.html' title='पेंचर पहुना'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-3042678285432037728</id><published>2011-06-27T00:02:00.000-07:00</published><updated>2011-06-27T00:02:58.426-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (बात-बिचार) (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>लहसुन में गुन बहुत बा, खाईं एके रोज</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-7am24JW6hEA/Tggqf2xgNYI/AAAAAAAAB7s/1CoHZ4l32Qc/s1600/%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25A8.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="150" src="http://2.bp.blogspot.com/-7am24JW6hEA/Tggqf2xgNYI/AAAAAAAAB7s/1CoHZ4l32Qc/s200/%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25A8.jpg" width="200" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;blockquote&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;राम-राम&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;!&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; काका, काकी, भइया, भउजी, बाबू अउर बबूनी लोग।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;का होत जाता&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सब बढ़िया बा नू। कल्हियाँ रमेसर काका ब भेंटा गइल रहली। अस्पताले से लौटल रहली। बतावत रहली की सुगर बढ़ि गइल बा। अरे एतने ना कोलेस्ट्रालो बढ़ि गइल बा। डाक्टर साहब खाँचीभर दवाई देले बाने खाए खातिर।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;रउरो सब की आस-पास केतने काका-काकी, भाई भउजी होई लोग जे सुगर, कोलेस्ट्राल आदी से परेसान होई लोग। तँ आईं कईगो पत्रिकन, बेबसाइटन पर दिहल गइल लेखन के सार हम इहाँ प्रस्तुत करतानीं जवने में इ बतावह गइल बा की लहसुन की उपयोग से सुगर, कोलेस्ट्राल आदि के घटावल जा सकेला अउर ए बेमारियन से छुटकारा पावल जा सकेला।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;लहसुन में गुन बहुत बा, खाईं एके रोजो,&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;स्वाद त मिलबे करी, फिट रही सरीरो।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;लहसुन के माया अपरंपार बा। खाली लहसुने के ना प्रकृति प्रदत्त हर एक बस्तुअन के। खैर हम इहाँ लहसुन के गुन बता रहल बानी। लहसुन खाली एगो मसाला ही ना, खाली एकर परयोग भोजन में स्वादे ले आवे खातिर ना कइल जाला, ए के खइले से केतने बेमारी लगे ना भटकेला लोग, अरे एतने ना अगर कुछ बेमारी पासो आ गइल लोग त दुम दबा के भागि जाला लोग।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;प्राचीन काल से आपन पुरखा-पुरनिया लोग लहसुन के परयोग करत चलि आइल बा लोग। लहसुन में जटिल यौगिक जइसे एमीनो एसिड&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; कैल्सियम, पोटैशियम, जइसन खनिज&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; बीटामीन सी अउर बी6&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; फोलिक एसिड&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; ग्लूकोज आदि पावल जाला।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;हृदय संबंधी रोगन के दूर कइले में लहसुन रामबा&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;न&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; बा। बढ़ल ब्लड प्रेसर, सुगर अउर कोलेस्ट्राल के घटावे में इ बहुत बड़हन भूमिका निभावेला। लहसुन एलडीएल (&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;LDL&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;) में बढ़ोत्तरी के रोकेला&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="MR"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अउर एचडीएल (&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;HDL&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;) के स्तर के बढ़ावेला जवने की वजह से हृदय ठीक से काम करेला।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;लहसुन केंसर विशेषकर छाती, पेट, मूत्राशय अउर प्रोस्टैट ग्रंथि की केंसर की रोकथामों में बहुत कारगर ह। लहसुन सरीर की प्रतिरोधक छमता के भी बढ़ावेला। एतने ना गर्भिणी महिलावन खातिर भी लहसुन बहुते फायदेमंद ह पर एगो बात के सदा धेयान राखे के चाहीं- गर्भिणी महिला लोगन के लहसुन के सेवन बहुत अधिका ना करे के चाहीं, काँहे कि इ खून के पातर क देला जवने की वजह से रक्तश्राव अधिका हो सकेला।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;लहसुन खइले से सबसे बड़हन नोकसान इ बा कि ए से मुँहे से बदबू आवे लागेला अउर एतने ना साँसो अउर सरीर से भी तनि बदबू पैदा होखे लागेला। बदबू से बचे खातिर एकर सेवन दूधे की साथे करे के चाहीं।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सेवन के तरीका- काँच लहसुन जेयादे फायदा करेला। त एगो काम करीं सुते जाए की समय लहसुन के 2-3गो दाना कूँचि के खा लीं।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="background: none repeat scroll 0% 0% white; color: #274e13; line-height: 14.4pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;-&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="date1"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span class="date1" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-3042678285432037728?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/3042678285432037728/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=3042678285432037728&amp;isPopup=true' title='3 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3042678285432037728'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3042678285432037728'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/06/blog-post_27.html' title='लहसुन में गुन बहुत बा, खाईं एके रोज'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-7am24JW6hEA/Tggqf2xgNYI/AAAAAAAAB7s/1CoHZ4l32Qc/s72-c/%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25A8.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>3</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-7937033261920290000</id><published>2011-06-18T02:55:00.000-07:00</published><updated>2011-06-18T02:55:42.704-07:00</updated><title type='text'>कब जगबS जा? जब सब कुछ तहस-नहस हो जाई तब का।</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;link href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Cpandey%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml" rel="File-List"&gt;&lt;/link&gt;&lt;style&gt;&lt;!-- /* Font Definitions */ @font-face	{font-family:Mangal;	panose-1:0 0 4 0 0 0 0 0 0 0;	mso-font-charset:1;	mso-generic-font-family:auto;	mso-font-pitch:variable;	mso-font-signature:32768 0 0 0 0 0;}@font-face	{font-family:Calibri;	mso-font-alt:Arial;	mso-font-charset:0;	mso-generic-font-family:swiss;	mso-font-pitch:variable;	mso-font-signature:-1610611985 1073750139 0 0 159 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal	{mso-style-parent:"";	margin-top:0in;	margin-right:0in;	margin-bottom:10.0pt;	margin-left:0in;	line-height:115%;	mso-pagination:widow-orphan;	font-size:11.0pt;	mso-bidi-font-size:10.0pt;	font-family:Calibri;	mso-fareast-font-family:Calibri;	mso-bidi-font-family:Mangal;	mso-bidi-language:MR;}@page Section1	{size:8.5in 11.0in;	margin:1.0in 1.0in 1.0in 1.0in;	mso-header-margin:35.4pt;	mso-footer-margin:35.4pt;	mso-paper-source:0;}div.Section1	{page:Section1;}--&gt;&lt;/style&gt;  &lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;आजु रमेसर काका के रिसि सातवाँ आसमान पर बा। सबेरहीं से उ झल्ला रहल बाने, चिल्ला रहल बाने। पूरा गाँव रमेसर काका के बड़ी इज्जत करेला। सबकी दिल में उनकरी प्रति सनमान बा। पर गाँव के लोग इ नइखे समझि पावत की भोला-भाला रमेसर काका के आजु का हो गइल बा।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;रमेसर काका अपनी दुआरे पर खड़ा होके चिल्ला रहल बाने। धीरे-धीरे पूरा गाँव के लोग-लइका उहाँ एकट्ठा हो गइल बा। पर केहू के इ हिम्मत नइखे होत की रमेसर काका से उनकी चिल्लइले के कारन पूछो। अरे भाई रमेसर काका एतना गुस्सा में बोलत बाने की उ का कहत बाने उ हो समझ में नइखे आवत।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;भीड़ की बीच से मुखिया काका धीरे-धीरे सरकत-सरकत रमेसर काका की लगे पहुँचि गइने। अरे इ का मुखिया काका के त देखते रमेसर काका उनसे लिपटी गइने अउर लगने भोंकार पारि के रोवे। मुखिया काका &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;पेया&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;र से रमेसर काका के पीठि ठ&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;प&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;ठपा&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;वे&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;लगने&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; अउर चुप करा&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;वे&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;लगने&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;धीरे-धीरे रमेसर काका के रोवाई सांत हो गइल अउर उ उहवें लोटा में धइल पानी से आँखि-मुँह धोवे लगने। आँखि-मुँह धोवले की बाद उ मुखिया काका से कहने, &lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;“&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;भाई, अगर समय रहते धेयान ना दिआई त बहुते अनर्थ हो जाई। आखिर हमनीजान कब चेतबि जा&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;?” &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;रमेसर काका के एतना बाति सुनले की बाद मुखिया काका कहने&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;, “&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;अरे रमेसर&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;!&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; तूँ पहिले एकदम सांत हो जा अउर साफ-साफ बताव&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;S&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; की का कहल चाहतार&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;S&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;”&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;रमेसर काका सांत होके कहल सुरु कइने, &lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;“&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;भाई एक-दु रूपया के सवाल नइखे, अरबों-खरबों रुपया के सवाल बा अउर एतने ना सबसे बड़हन सवाल बा हम भारतीयन के, भारत माई के, भारत माई की सपूतन के जवन भारत माई खातिर अपना के नेवछावर क देहने।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;”&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;अबहिन केहु कुछ अउर बोलो ओकरी पहिलहीं रमेसर काका फेनु कहल सुरु कइने, &lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;“&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;आपन देस कबो गरीब ना रहल। एके सोने के चिरई कहल जाव। हम तोह लोगन के बता दीं की स्विस बैंक के डाइरेक्टर के इ कहनाम बा की उनकी बैंक में 280 लाख करोड़ की लगभग भारतीय रूपया जमा बा। अरे इ सब रूपया भस्टाचारी लोग जमा करवले बा। भस्टाचारिये ना इ लोग देस के गद्दार बा। अगर एतना रूपया अपनी देस में आ जाव त अपनी देस के 30 साल के बजत बिना टेक्स के बन जाई। अरे एतने ना अगर ए पइसा के बेरोजगारन खातिर खरच कइल जाव त लगभग 60 करोर रोजगार के अवसर बनावल जा सकेला।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;”&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;रमेसर काका के इ बाति सुनले की बाद फेकनी काकी भीड़िए में से धीरे से बोलली, &lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;“&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;अरे बाप रे&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;!&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; अपनी देस के एतना पइसा बिदेसन में बा अउर अपनी देस के लोग खइले-खइले बिना मुअता त केहू दवा की अभाव में मुअता। अरे एतने नाहीं, गरीबन के लइका ठीक से पढ़ाई नइखन कुल क पावत। चारू ओर बेरोजगारी अउर गरीबी आपन पैर पसारि ले ले बा।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;”&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;फेंकनी काकी के बाति खतम होते फेनु से रमेसर काका कहल सुरु कइने, &lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;“&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;एतना सब होखलो की बादो हम भारतीय धेयान नइखीं जा देत। केहू के गरज नइखे की देस के भाड़ में गइले से बचाओ। अपनी देस की भस्टाचारी राजनेतन अउर नोकरसाहन के कड़ा जबाब देव। अरे हमनी जान आज भी इही भस्टाचारियन कुल के आपन अगुआ मानत बानी जा। हमनी जान की आँख के पट्टी कब खुली&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; अंगरेज हमनीजान पर 200 साल राज कइने कुल अउर लगभग 1 लाख करोड़ भारतीय पइसा लुटनेकुल पर बहुत कुछ बनइबो कइने कुल पर आजादी की बाद भारते में जनमल भस्टाचारी लोग 280 लाख करोड़ लूट लेले बाटे लोग अउर लूटले के काम अबहिन थमल नइखे, जारिए बा। तोह लोगन खुदे सोंच जा कि केतना भारतीय रूपया इ भस्टाचारी लोग ब्लाक क के रखले बा।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;”&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;एतना सुनते मुखिया काका त आग-बबूला हो गइने अउर गरजि के कहने&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;, “&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;अब कमर कसि लेहले के ताक बा। एगो लड़ाई आजादी खातिर भइल रहे अउर अब एगो लड़ाई भस्टाचारियन से होई। कवनो भी सरकार होखो अगर उ भस्टाचार पर लगाम नइखे लगावत अउर ए काला धन के वापस नइखे ले आवत त उ हो सरकार भस्टाचारी बा अउर एइसन सरकार के भी उखाड़ि के फेंकि देहले के ताक बा। एतने ना.....&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;”&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;मुखिया काका के बाति के बीचवे में काटत रमेसर काका फेरु सुरु हो गइने, &lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;“&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;भाई&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;!&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt; अगर हमनी जान अबहिन ना चेतनी जाँ त 2जी सपेक्ट्रम घोटाला, सीडब्लूजी घोटाला, आदर्श हाउसिंग घोटाला...अउर ना जाने एइसने केतने घोटालन की तरे घोटालन के बाढ़ि आ जाई अउर माई भारती के रसातल में ले के चलि जाई। अब कमर कसि लेह ले के ताक बा। ओही नेता के ओट दिआई जवन ईमानदार होखो अउर जनहित अउर देसहित में काम करो। अगर घरही के नेता बा अउर चोर बा, भस्टाचारी बा त ओके खिलाफत कइले के ताक बा। ओके छठी के दुध इयाद दिअवले के ताक बा।&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;”&lt;/span&gt;&lt;span style="line-height: 115%;"&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;रउआँ का सोंचतानी, का इहींगाँ देस के बरबाद होत देखत रहबि आकि रउओ कुछ करबि। अरे रउआँ ए देस के एगो नागरिक हईं अउर सरकार रउएँ बनावेनी, ए बात के समझी अउर जातिवाद, भाई-भतीजावाद, छेत्रवाद से ऊपर उठि के सही के चुनाव करीं अउर एतने ना जहाँ भी गलत होखत देखीं ओकरी खिलाफ में खड़ा हो जाईं। अगर रउआँ ए बाति पर धेयान देइबि त हर घर फेरू खुसहाल हो जाई। केहू खइले बिना ना मुई अउर हर हाथन में काम रही, सबकी दिल में सबकी प्रति पेयार अउर सनमान रही अउर फेरु से हमनीजान गर्व से कहबि जा कि हमनीजान भारतीय हईं जा अउर हमनीजान के भारतीय होखले पर गर्व बा।&lt;/span&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: Mangal; line-height: 115%;"&gt;(कृपया ध्यान दें- इस लेख का मूल भाग एक मेल पर आधारित है।)&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;o:p&gt;&lt;/o:p&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-7937033261920290000?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/7937033261920290000/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=7937033261920290000&amp;isPopup=true' title='1 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/7937033261920290000'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/7937033261920290000'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/06/s.html' title='कब जगबS जा? जब सब कुछ तहस-नहस हो जाई तब का।'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-3780690530907361773</id><published>2011-06-16T04:41:00.000-07:00</published><updated>2011-06-16T05:47:54.051-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='नारा (BHOJPURI)'/><title type='text'>नारा....इ ह भोजपुरिया पेट के बेमारी</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;नारा (नाड़ा) से रउआँ परिचित बानी का? हम पाजामा अउर जँघिया में की नारा के बात नइखीं करत। हम बात करतानी एगो बेमारी के। अगर रउआँ गाँव-देहात में रहल होखब त ए बेमारी से जरूर परिचित होखबि। हम रउआँ के बता दीं की कुछ लोग एके पोतनहर भी कहेला। वइसे पोतनहर ओ बरतनो के कहल जाला जवने में माटी, गोबर आदि घोरि के रखल रहेला अउर कच्चा दीवाल, जमीन आदि लीपले की काम आवेला। पहिले जब गँउअन में माटी के घर रहत रहे त हर घर में पोतनहर अउर पोतना सान से बिराजत रहे। सबेरहीं-सबेरहीं घर-दुआर आदि बहरले की बाद माई, काकी, भउजी जाहें ईया पोतनहर उठाके रसोइयाघर जरूर लिपि देव लोग। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;खैर हम त इहाँ नारा के बात करे आइल रहनी हँ अउर झूठे पोतनहर में अझुरा गइल रहनी हँ। सुनी-सुनी अब पोतनहर में अझुराइले बानी त एगो अउरी बात क्लियर क दीं, उ इ की बरसाते में गाँव आदी की कच्ची सड़कन पर से गुजरत मटरसाइकिल, टेक्सी आदि अगल-बगल से गुजरत मनई लोगन की कपड़न के पोतना बना देनीसन। कहले की मतलब इ बा की कानो-माटी (कीचड़) में से गुजरत ए गाड़ियन की टायरन से उड़त छींटा कपरा खराब क के रखि देला। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;अब आईं नारा...के जानि लेहल जाव। भोजपुरिया लोग नारा लगवले में माहिर होला। कवनो पार्टी के टेक्सी गाँव में घुसो, ओ टेक्सी की पीछे नारा लगावत जरूर 10-20 जने लउकि जाई लोग।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;अब आईं बेमारी नारा के जान लेहल जाव। हमरा लागता की इ बेमारी खाली भोजपुरिए समुदाय में पावल जाले। हम बहुत कोसिस कइनी की ए बेमारी खातिर अंग्रेजी भा अन्य भारतीय भासावन में कवनो प्रतिशब्द मिल जाव पर ना मिलल। भोजपुरिया की अलावा हम जे से भी ए बेमारी के जिक्र कइनी उ इहे कहल की इ बेमारी हमरी इहाँ ना होला, चाहें होतो होई त ए के का कहल जाला पता ना..अउर हमनीजान एके बइठवइबो ना करेनीजाँ।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;अब बताईं जे भोजपुरिया आपन गाँव-घर छोड़ि के महानगरन के बासी हो गइल बा उ हो विसेसकर अहिंदीभासी छेत्रन में...उहाँ अगर ओकरा नारा उकसि गइल त केसे बइठवाई? हँ कहीं-कहीं कुछ भोजपुरिया लोग बा जे ए नारा के बइठा देला।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कहल जाला की भारी-भरकम सामान आदि उठा देहले से भी नारा हो जाला। गाँव में हम देखले बानी..कुछ लोग के नारा बइठावत।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;नारा बइठावेवाला जेकरा नारा उकसल रहेला ओके समतल जगही, चउकी आदि पर कुछ पातर बिछौना बिछा के सीधा पीठि की बल सुता देला लोग अउर ओकरी बाद कड़ु के तेल लेके ओकरी पेटे के मालिस करेला लोग। मालिस करत-करत उ लोग पेट की चारू हिस्सा से मालिस करत हाथे के पेट की बीचो-बीच ले आवेला लोग। ए तरह से नारा धीरे-धीरे पेटे की बीच में आ जाला अउर ओकरी बाद नारा बइठावे वाला ओ नारा के पकड़ि के ओ मनई (जेकरा नारा उकसल बा) के फटाक से उठा के बइठा देला लोग अउर ए तरह से नारा बइठि जाला। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कुछ लोग त का करेला (जेकरा नारा उकसल बा), पेड़े आदि पर बिलारी (एक तरह के वेयायाम) छानि देला लोग। एहु से नारा बइठि जाला।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;अरे भाई हमरी गाँव में त एक जाने नारा बइठावे वाला रहलन, उ का करें की काँखे की लगे के एगो नसिए पकड़ि के नारा बइठा दें। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;नारा बइठावे के एगो सबसे खतरनाक तरीका (कबो भुलाइयो के ए तरे नारा मति बइठवाइबि जा) इ बा कि लोग लोटा आदि में पानी आदि लेके चाहें ओ में कुछ जरा के पेटवे पर सटा देला। इ बहुते खतरनाक ह। ए में जान गइले के खतरा पूरा बा। नारा भले मति बइठो पर ए तरे नारा बइठवावल जरूरी नइखे।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कुछ लोग त नारा ना उकसल रहेला फिर भी देहीं चँटवावे खातिर अउर पेट मड़वावे खातिर नारा बइठवावेला पर जेयादे पेट के मड़वावलो ठीक ना ह।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;खैर इ बेमारी भोजपुरिया समुदाय में रचि-बसि गइल बा। जेकरा पेट में कुछ ना पचो ओकरो के इ बेमारी बा अउर जे पचावल चाहेला ओकरो के इ बेमारी ध लेला। रउआँ ए बेमारी से बचल रहीं...इहे भगवान से चिरउरी बा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #274e13;"&gt;जय हिंद।।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-3780690530907361773?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/3780690530907361773/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=3780690530907361773&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3780690530907361773'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3780690530907361773'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/06/blog-post.html' title='नारा....इ ह भोजपुरिया पेट के बेमारी'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-6551701567545429825</id><published>2011-05-26T00:20:00.000-07:00</published><updated>2011-05-26T00:35:17.051-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (बात-बिचार) (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>कुछु होखो, ह त अपने छोट भाई नू</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-IwwR8qV1KC0/Td3-PFmsVOI/AAAAAAAAB4I/_s_sAjPHxC8/s1600/blast_pakistan.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;बिहाने-बिहाने भाई-भउजाई में का बहस सुरु हो गइल बा&lt;/span&gt;?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कुछ ना बाबू। राउर भइया दिमाग से कम दिल से जेयादे सोंचेनी। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;आछा-आछा&lt;/span&gt;! त बहस भइया अउर भउजी में न हो के दिल अउर दिमाग में बा। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;ना बाबू, एइसन कवनो बात नइखे, तोर भउजी कवनो बात पर अड़ि जइहें त दूसरे के एकदम ना सुनल चाहेली। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;खैर, जवन कुछ होखो, पर भइल का, तनि हमहुँ जान सकेनी का&lt;/span&gt;? &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;अरे बबुनवा ते हीं बताउ, ते हमार छोट भाई हउवे। अगर तोसे कवनो गलती हो जाव त का हम ओही के हरदम ढोअबि। भगवान न करें की तोरी पर कबो कवनो आफति आवो पर अगर आइए गइल त हम तोर मदद ना करबि त के करी। अउर एतने ना इ हमार फरज बनता की हम दुख-सुख में तोर खेयाल राखीं। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;हँ भइया, इ त तूँ एकदम सही कहतार&lt;/span&gt;S&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;। अगर तूँ हमार खेयाल ना रखब&lt;/span&gt;S त के राखि। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;हम मानत बानी की राउर भाइए राउर खेयाल रखिहें, दुख-सुख में रउरी साथे रहिहें पर कबले, जबले रउआँ अपनी भाई के भाई मानबि। जब रउआँ अपनी भाई के भाई ना दुस्मन माने लागबि अउर अपनी भाइए के बिलववले की चक्कर में पड़ि जाइब त रउआँ भाई केइसन रहि गइनीं&lt;/span&gt;? &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;अरे भउजी, तोहलोगन के बाति हमरी पल्ले नइखे पड़त। तूँ आ भइया कवने मुद्दा पर बहस करतार जा, हमरी समझ में नइखे आवत। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अछा बाबू, एगो बाति बताउ, अगर बाहीं में फूँका हो जाई त ओ फूँका के दवाई करावल जाई आकि बहिंए के काटि के फेंकि देहल जाई&lt;/span&gt;? &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;ना भइया, ओकर दवाई करावल जाई। अरे उ अपने न अंग ह। ओकरी ना रहले पर बहुत तकलीफ होई।&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;ए बाबू, रउआँ अपनी भइया की हँ में हँ मिलावत बानी। पर अगर हमसे पूछबि त हम त इहे कहबि की जरूरत पड़ले पर बहिंयो के काटि देहल बहुत जरूरी होला। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अरे, भइया-भउजी, पहिले हमके अब इ त बतावजा की असली बात का बा&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;, जवने पर &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;इ&lt;/span&gt; बहस एतना उग्र रूप ले ले बा। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कुछ ना बाबू, हम तोहरी भउजाई से इहे कहत रहनी हँ की बेचारा पाकिस्तान, ह त अपने अंग न। अपने छोट भाई ह। आज उ केतना मुसीबत में बा। उहाँ जगहि-जगहि बराबर बम धमाका हो रहल बा। केतने अपने भाई-काका मारल जा रहल बाने। हँ इहो ठीक बा की पाकिस्तान कुछ गलतियो कइले बा। पर भारत में आतंकवाद की पीछे पाकिस्तान ना कुछ कट्टरता वाला मानसिकता बा। जे ना हिंदुस्तान के भला देखि सकेला ना पाकिस्तान के। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;रउरी भइया के&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;,&lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; के समझाओ, ए बाबू। इहाँ के पाकिस्तान में जवन हो रहल बा उ त लउकता पर हिंदुस्तान में उ जवन करवलसि &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अउर करावता &lt;/span&gt;उ नइखे लउकत। अरे पाकिस्तान में जवन हो रहल बा, उ बहुत अच्छा हो रहल बा। जे खुदे बारुदे पर आपन घर बनाई उ कबो सुखी ना रही। हम त इहे कहबि की जइसन के तइसन। मर रहल बा पाकिस्तान त मरो, हमनियों जान के त रकत के आँसू रोवले बा। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;देख&lt;/span&gt;S&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; जा, भइया अउर भाभी, तोह&lt;/span&gt;S&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; लोगन अपनी-अपनी जगही दुनु जाने सही बाड़&lt;/span&gt;S जा। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;का सही बाड़&lt;/span&gt;S&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; जा रे&lt;/span&gt;? &lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अरे हमनी जान के पाकिस्तान के मदद करे के चाहीं। कुछ एइसन करे के चाहीं की उ हो अंधकार, मारकाट से निकलि के विकास की रास्ता पर आगे बढ़ो। अगर उहाँ शांति स्थापित होई त एसे हमनियोजान के अउर पूरा विश्व के फायदा होई।&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;तोरी भउजी के, के समझाओ, &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;इ ए बाति &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;के &lt;/span&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;समझले नइखी चाहत, &lt;b style="color: #20124d;"&gt;कुछु होखो, ह त अपने छोट भाई नू।&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;छोट भाई, छोट भाई, कइले रहीं। अरे अगर हमार बस चले ना त ए छोट भाई के दउड़ा-दउड़ा के मारबि। इ छोट भाई एइसन बा की एक त करता चोरी अउर उपर से सीनाजोरी। इ मलेछउ कबो चैन से ना रहिहें। &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="MR" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अरे-रे-रे भउजी कहाँ चलि देहलू&lt;/span&gt;? &lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सुन&lt;/span&gt;S-&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सुन&lt;/span&gt;S।&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;  &lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अरे हम जाइबि कहाँ ए बाबू। कपरा धोवे जा तानी। रउआँ अउर राउर भइया बइठि के पाकिस्तान के खैर मनाई सभें अउर जवन उहाँ हो रहल बा ओपर आँसू बहाईं सभें।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-6551701567545429825?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/6551701567545429825/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=6551701567545429825&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/6551701567545429825'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/6551701567545429825'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/blog-post_26.html' title='कुछु होखो, ह त अपने छोट भाई नू'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-3960219239877938256</id><published>2011-05-25T04:48:00.000-07:00</published><updated>2011-05-25T04:50:10.770-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='समाचार (BHOJPURI)'/><title type='text'>मनोज भावुक ‘राही मासूम रज़ा सम्मान’ से सम्मानित</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-HTwcrPypshI/TdzsB3VcLTI/AAAAAAAAB30/E4hAxBwJjP4/s1600/award2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="213" src="http://4.bp.blogspot.com/-HTwcrPypshI/TdzsB3VcLTI/AAAAAAAAB30/E4hAxBwJjP4/s320/award2.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;वाराणसी में आयोजित विश्व भोजपुरी सम्मलेन क प्रांतीय अधिवेशन में भोजपुरी भाषा के समर्पित युवा साहित्यकार मनोज भावुक के भोजपुरी साहित्य अउर भोजपुरी फिल्म क छेत्र में उल्लेखनीय योगदान खातिर &lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN"&gt;‘&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;राही मासूम रज़ा सम्मान&lt;/span&gt;’&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; से नवाजल गइल। उत्तर प्रदेश के पूर्व मुख्यमंत्री अउर कांग्रेस सांसद जगदम्बिका पाल, भावुकजी के &lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;‘&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;राही मासूम रज़ा सम्मान&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;’&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; से सम्मानित कइने।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;मनोज भावुक की रचनन की बारे में टिप्पनी करत विश्व भोजपुरी सम्मलेन के उत्तर प्रदेश इकाई के अध्यक्ष डॉक्टर अशोक सिंह कहने&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, "2&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;जनवरी &lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;1976&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;के सीवान (बिहार) में जनमल अउर रेणुकूट (उत्तर प्रदेश) में पलल-बढ़ल मनोज भावुक भोजपुरी के सुप्रसिद्ध युवा साहित्यकार हउअन। पिछला &lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;15&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सालन से ऊ देश अउर देश की बाहर (अफ्रीका अउर यूके में) भोजपुरी भाषा&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;साहित्य अउर संस्कृति की परचार-परसार में सक्रिय भूमिका निभवले की साथे-साथे भोजपुरी सिनेमा&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;नाटक आदि के इतिहास पर कइल गइल अपनी समग्र शोध खातिर भी पहिचानल जाने। अभिनय&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;एंकरिंग अउर पटकथा लेखन आदि विधावन में गहरी रुचि राखे वाला &lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;‘&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;भावुक&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;’&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; दुनिया भर में भोजपुरी भाषा के समर्पित अनेक संस्थन के संस्थापक&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सलाहकार अउर सदस्य भी हउअन।"&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;तस्वीर जिंदगी के (ग़ज़ल-संग्रह) अउर चलनी में पानी (गीत- संग्रह) मनोज के चर्चित पुस्तक हईंकुल। &lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;‘&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;तस्वीर जिन्दगी के&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;’ &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;त एतना लोकप्रिय भइल की एकर दूसरा संस्करण भी परकासित करे के परल। एतने ना ए किताब के बरिस &lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;2006&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; के भारतीय भाषा परिषद सम्मान से भी नवाजल जा चुकल बा। मनोज भावुक भोजपुरी भाषा में उल्‍लेखनीय योगदान खातिर &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;‘&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;पंडित प्रताप नारायण मिश्र स्‍मृति-युवा साहित्‍यकार सम्‍मान २०१०&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;’&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; अउर भोजपुरी नाटकन पर विशेष शोध खातिर &lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;‘&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;भिखारी ठाकुर सम्मान २०११&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Arial&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;’&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="color: #274e13; font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; से नवाजल जा चुकल बाने।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 12pt;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-3960219239877938256?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/3960219239877938256/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=3960219239877938256&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3960219239877938256'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3960219239877938256'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/blog-post_25.html' title='मनोज भावुक ‘राही मासूम रज़ा सम्मान’ से सम्मानित'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/-HTwcrPypshI/TdzsB3VcLTI/AAAAAAAAB30/E4hAxBwJjP4/s72-c/award2.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-4222314937158702537</id><published>2011-05-24T03:16:00.000-07:00</published><updated>2011-05-24T03:26:46.319-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='फिलिम-सिलिम (BHOJPURI)'/><title type='text'>राजस्थानी निर्देशक सुनित कुमावत निर्देशित भोजपुरी फिलिम “अपने-बेगाने”</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-JMbqro5N1jo/TduE2rnMnKI/AAAAAAAAB3I/2nzwmkNoahA/s1600/Manoj_Tiwari_%2526_Monalisa_in_Bhojpuri_film_Apne-Begaane.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-JMbqro5N1jo/TduE2rnMnKI/AAAAAAAAB3I/2nzwmkNoahA/s320/Manoj_Tiwari_%2526_Monalisa_in_Bhojpuri_film_Apne-Begaane.jpg" width="204" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सुनित कुमावतजी मूलतः राजस्थानी फिलमन के निर्देसन करेनी। इहाँ के निर्देशन में बनल &lt;/span&gt;‘&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;हिवड़े सूं दूर मत जा&lt;/span&gt;’ &lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;राजस्थानी फिलिम के दर्शकन के काफी अच्छा प्रतिसाद मिलल रहे अउर इ फिलिम सुनित कुमावतजी के निर्देशन छमता के लोहा मनवा देले रहे। सुनितजी दु गो अउर राजस्थानी फिलमन के निर्देशन करतानी। ए फिलमन के नाव बा- &lt;/span&gt;‘&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;राज बण गयो एम. एल. ए.&lt;/span&gt;’&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; अउर&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI"&gt; &lt;/span&gt;‘&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;मैं तो बण गई राजस्थानी&lt;/span&gt;’&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;एतने ना सुनितजी लगभग 20 बरिस से फिलिम उद्योग से जुड़ल बानी। इहाँ का &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;सह-निर्देशक अउर मुख्य सहायक की रूप में के.सी. बोकाड़ियाजी&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;की साथे आज का अर्जुन, फूल बने अंगारे, तेरे दिवाने, खुदा कसम जइसन हिंदी फिलमन में सहयोग कइले बानी।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;भोजपुरी फिलिम &lt;/span&gt;“&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अपने-बेगाने&lt;/span&gt;”&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; में इहाँ की काम के परसंसा सब लोग क रहल बा। इहाँ के कहनाम बा की निर्देशक खातिर भाषा के कवनो बंधन ना होला, उ त सीन के अपनी हिसाब से समझि के सूट क लेला। &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; color: #274e13; text-align: center;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-vPZKiXbJAZs/TduFGTGfvHI/AAAAAAAAB3M/G5wjTGQXzA8/s1600/Priyanka_Chopra_%2526_Suneet_Kumawat.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="216" src="http://4.bp.blogspot.com/-vPZKiXbJAZs/TduFGTGfvHI/AAAAAAAAB3M/G5wjTGQXzA8/s320/Priyanka_Chopra_%2526_Suneet_Kumawat.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;उहाँ द्वारा निर्देशित &lt;/span&gt;&lt;u style="color: #741b47;"&gt;“&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अपने-बेगाने&lt;/span&gt;”&lt;/u&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; भोजपुरी फिलिम सफल बा अउर ए के देखे खातिर दरसकन के हुजुम सिनेमा हालन की ओर टूट रहल बा। ए फिलिम में &lt;b&gt;मनोज तिवारी, मोनालिसा, विक्रांत, कल्पना शाह&lt;/b&gt; आदि के परमुख भूमिका बा। ए फिलिम में मनोज तिवारी के हिरोइन मोनालिसा बाड़ी अउर ए में मनोज&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal"&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&amp;nbsp;तिवारी एगो बड़ भाई के रोल क रहल बाने जवन अपनी छोट भाई की तरक्की खातिर आपन सबकुछ दाँव पर लगा देता पर छोट भाई एतना सब कइले की बादों अपनी बड़ भाई के परवाह नइखे करत अउर बेगाना हो जाता। ए फिलिम के के.सी. बोकाड़ियाजी प्रजेंट कइले बाने अउर एकर निर्माता ललित मोदीजी बाने।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: #0c343d;"&gt;&lt;i&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;(1हिला फोटो में मनोज तिवारी अउर मोनालिसाजी- अपने बेगाने में)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;&lt;i&gt;&lt;span style="color: #0c343d;"&gt;(2सरा फोटो में सुनित कुमावतजी प्रियंकाजी की साथे)&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-4222314937158702537?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/4222314937158702537/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=4222314937158702537&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/4222314937158702537'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/4222314937158702537'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/blog-post_24.html' title='राजस्थानी निर्देशक सुनित कुमावत निर्देशित भोजपुरी फिलिम “अपने-बेगाने”'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/-JMbqro5N1jo/TduE2rnMnKI/AAAAAAAAB3I/2nzwmkNoahA/s72-c/Manoj_Tiwari_%2526_Monalisa_in_Bhojpuri_film_Apne-Begaane.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-6271664397827546563</id><published>2011-05-15T22:52:00.000-07:00</published><updated>2011-05-15T22:52:51.842-07:00</updated><title type='text'>बिहार हS भारत के पहिला राज जहाँ बा आनलाइन आरटीआई के सुविधा</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: 'Mangal','serif';"&gt;&lt;a href="http://www.biharonline.gov.in/RTI/index.aspx?AspxAutoDetectCookieSupport=1"&gt;जय बिहार&lt;/a&gt;। बिहार के हो रहल बा चहुँदिस विकास। अब देखीं न पूरा भारत में बिहारे एगो  एइसन राज्य बा जहाँ रउआँ &lt;a href="http://www.biharonline.gov.in/RTI/index.aspx?AspxAutoDetectCookieSupport=1"&gt;आनलाइन&lt;/a&gt; आरटीआई के उपयोग क सकतानी। बा न इ सराहनीय काम। ए  सुविधा के छोट मत समझीं, हर तरे से एकर मायने बहुत महत्त्व के बा। रउआँ सूचना की  अधिकार खातिर &lt;a href="http://www.blogger.com/goog_438291443"&gt;आनलाइन&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: 'Mangal','serif';"&gt;&lt;a href="http://www.biharonline.gov.in/RTI/index.aspx?AspxAutoDetectCookieSupport=1"&gt; आवेदन&lt;/a&gt;ो क सकेनीं। अरे एतने ना रउआँ कहीं से भी 155311 पर फोनवो क के आपन आवेदन दर्ज  करवा सकेनीं।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin: 0cm 0cm 0pt; text-align: justify;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: 'Mangal','serif';"&gt;इ  बिहार खातिर गर्व के बात बा। &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: 'Mangal','serif';"&gt;काहें की &lt;a href="http://www.biharonline.gov.in/RTI/index.aspx?AspxAutoDetectCookieSupport=1"&gt;इ सुविधा&lt;/a&gt; अबहिन ले केंद्रो (भारत सरकार) में  उपलब्ध नइखे। &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: 'Mangal','serif';"&gt;बिहार सरकार जवनेगाँ साकारात्मक सोंच की साथे बिहार की विकास में लागल बिया ओसे से इहे लागता की एकदिन बिहार भारत के सबसे बिकसित राज्य के दर्जा हासिल करी अउर हर भारतीयन के मुँह से निकली- नीतिश सरकार तूझे प्रणाम। त आईं रउओं तनि एक बेर अउर कस के बोलीं- &lt;a href="http://www.biharonline.gov.in/RTI/index.aspx?AspxAutoDetectCookieSupport=1"&gt;जय नीतिश, जय बिहार।।&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-6271664397827546563?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/6271664397827546563/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=6271664397827546563&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/6271664397827546563'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/6271664397827546563'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/s_15.html' title='बिहार हS भारत के पहिला राज जहाँ बा आनलाइन आरटीआई के सुविधा'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-406970808331848155</id><published>2011-05-09T04:16:00.001-07:00</published><updated>2011-05-09T04:16:57.406-07:00</updated><title type='text'>माई</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;!--[if gte mso 9]&gt;&lt;xml&gt;  &lt;o:OfficeDocumentSettings&gt;   &lt;o:AllowPNG/&gt;  &lt;/o:OfficeDocumentSettings&gt; &lt;/xml&gt;&lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if gte mso 9]&gt;&lt;xml&gt;  &lt;w:WordDocument&gt;   &lt;w:View&gt;Normal&lt;/w:View&gt;   &lt;w:Zoom&gt;0&lt;/w:Zoom&gt;   &lt;w:TrackMoves/&gt;   &lt;w:TrackFormatting/&gt;   &lt;w:PunctuationKerning/&gt;   &lt;w:ValidateAgainstSchemas/&gt;   &lt;w:SaveIfXMLInvalid&gt;false&lt;/w:SaveIfXMLInvalid&gt;   &lt;w:IgnoreMixedContent&gt;false&lt;/w:IgnoreMixedContent&gt;   &lt;w:AlwaysShowPlaceholderText&gt;false&lt;/w:AlwaysShowPlaceholderText&gt;   &lt;w:DoNotPromoteQF/&gt;   &lt;w:LidThemeOther&gt;EN-US&lt;/w:LidThemeOther&gt;   &lt;w:LidThemeAsian&gt;X-NONE&lt;/w:LidThemeAsian&gt;   &lt;w:LidThemeComplexScript&gt;MR&lt;/w:LidThemeComplexScript&gt;   &lt;w:Compatibility&gt;    &lt;w:BreakWrappedTables/&gt;    &lt;w:SnapToGridInCell/&gt;    &lt;w:WrapTextWithPunct/&gt;    &lt;w:UseAsianBreakRules/&gt;    &lt;w:DontGrowAutofit/&gt;    &lt;w:SplitPgBreakAndParaMark/&gt;    &lt;w:EnableOpenTypeKerning/&gt;    &lt;w:DontFlipMirrorIndents/&gt;    &lt;w:OverrideTableStyleHps/&gt;   &lt;/w:Compatibility&gt;   &lt;m:mathPr&gt;    &lt;m:mathFont m:val="Cambria Math"/&gt;    &lt;m:brkBin m:val="before"/&gt;    &lt;m:brkBinSub m:val="&amp;#45;-"/&gt;    &lt;m:smallFrac m:val="off"/&gt;    &lt;m:dispDef/&gt;    &lt;m:lMargin m:val="0"/&gt;    &lt;m:rMargin m:val="0"/&gt;    &lt;m:defJc m:val="centerGroup"/&gt;    &lt;m:wrapIndent m:val="1440"/&gt;    &lt;m:intLim m:val="subSup"/&gt;    &lt;m:naryLim m:val="undOvr"/&gt;   &lt;/m:mathPr&gt;&lt;/w:WordDocument&gt; &lt;/xml&gt;&lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if gte mso 9]&gt;&lt;xml&gt;  &lt;w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"  DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"  LatentStyleCount="267"&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/&gt;  &lt;/w:LatentStyles&gt; &lt;/xml&gt;&lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if gte mso 10]&gt; &lt;style&gt; /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif";}&lt;/style&gt; &lt;![endif]--&gt;  &lt;br /&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;माई&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;हमार चाहें&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;केहू के माई&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;माई।&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;ममता के मूरत&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;माई,&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;ममता के सूरत&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;माई।&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;अपनी बाबू के हरदम रखे खयाल&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;माई,&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;आजु दुरदुरावल जातिया&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;माई।&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;माई माइए रहि गइल,&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;पर ओकर पूत हो गइल&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;कसाई।&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #274e13; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;परनाम माई।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; font-size: 10pt; line-height: 115%;"&gt;_____________ &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-406970808331848155?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/406970808331848155/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=406970808331848155&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/406970808331848155'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/406970808331848155'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/blog-post_09.html' title='माई'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-1170308828368530806</id><published>2011-05-05T22:05:00.000-07:00</published><updated>2011-05-05T22:08:38.431-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (बात-बिचार) (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>महुआ: काहाँ ले जात बा भोजपुरी के?</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;&lt;u&gt;&lt;b&gt;साभार- &lt;a href="http://anjoria.com/?p=3751"&gt;अँजोरिया &lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;a href="http://anjoria.com/?p=3751"&gt;(भोजपुरिए में सब कुछ)&lt;/a&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;&lt;a href="http://anjoria.com/?p=3751"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;रमेसर काका हँसुआ उठवले भिनसहरे गोहूँ काटे जात रहुअन. ओही बेरा हमहुँ  महुआ बीने खातिर दउरी अउर डलिया उठवले निकलल रहुवीं. रमेसर काका के देखते  हमरी मुहें से निकलि गउवे, “पाँव लागी काका, चउरी के खेत काटे जा तारS का  ?”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;“नीमने रहु बाबु, चउरी में के ना, महुआनी के खेत काटे जा तानी.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;रमेसर काका क एतना कहते हमहुँ झट से कहि देहुवीं, “ई त अच्छा बा. हमहुँ महुआ बीने महुआनिए में जातानी.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;रमेसर काका आगे-आगे अउर हम उनका पीछे-पीछे चलत-चलत महुआनी में पहुँचि गइनी  जा. महुआनी में पहुँचि के हम लगनी महुआ बीने अउर रमेसर काका अपनी खेते में  जा के लगने गोहूँ काटे. रमेसर काका के खेत महुआनी क एकदम बगलिए में सटल बा.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;पहिला बेर के चुवल कुल्हि महुआ बीनले क बाद हम सोंचनी कि कोनहवा महुअवा  अबहिन एक-आध गो टिप-टाप चुवता तवलेक हम काँहे ना जा के रमेसर काका से एक  बीरा सुर्ती ले-ले आईं. एकरी बाद हम डलिया-दउरी कोन्हवा पेड़े की नीचे  छोड़ि के रमेसर काका क लगे उनकरी खेते में पहुँचि गइनीं. अबहिन हम कुछ  कहहीं के रहनी तबलेकहीं रमेसर काका हमके देखते बोलि पड़ने, “बाबू! दड़वा पर  कुरता धइले बानी. तनि ओमें से चुनौटी निकालि के सुरती ना बनावS.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;हम कहनी, “ठीक बा काका. दरअसल हम सुरतिए खातिर त अइनी हँ.” एकरी बाद हम  रमेसर काका की कुरता में से चुनौटी निकालि के लगनी सुरती बनावे.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;सुरती बनवले की बाद हम तनियेसा उहवें चढ़ा (गिरा) देहनी अउर ओकरी बाद रमेसर  काका के देहनी अउर खुदे खइनी. सुरती खाते हम कहनी, “ए काका, इ सुरतिया त  बहुते तेज बा.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;ए पर काका कहने, “अरे बाबू. इ सुरती हम देउरियाँ की सुरतीहट्टा से मँगवले रहनी हँ.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;एकरी बाद हम रमेसर काका से कहनी, “आजु महुआ बिनहुंवाला केहू ना आइल ह.  कुल्हि महुआ हमरा अकेले बीने के परल ह अउर एतने ना अबहिन कोनहवा महुअवा  चुवते बा.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;हमरी एतना कहते रमेसर काका कहने, “बाबू, महुओ के लीला अपरम्पार बा. पहिले क  जबाना में महुए हम गरीबन के आहार रहे. महुआ कूटि के लट्टा बनावल जाव अउर  गरीबी में ओही के खाइल जाव. एतने ना जब केहू रिस्तेदार आ जा, त हमरा इयादि  बा, माई का करे की महुअरि बनावे अउर ओ रिस्तेदार के खिआवे. कबो-कबो एक-आध  किलो महुआ बेंची के हम बाजारे से कुछ सामानो खरीदि के ले आईं. धीरे-धीरे  जुग-जबाना बदलि गइल, आजु न केहू लट्टा खाता न महुअरि.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;काका की एतना कहते हम कहि बइठनि, “का हो काका, त का ओहू जबाना में लोग महुआ  से सराबो बनावे? देखS न. चिल्लर भाई त रोजो मूँजहनिया में महुआ के सराब  चुआवताने अउर गाँव-जवार के लोग सराब खातिर उनकी लगे चलि आवता.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;हमरी एतना कहले की बाद काका एगो लंबा साँस लेहने अउर कहने, “बाबू, ओहू  जबाना में लोग महुआ के सराब चुआवे. हमरा इयादि बा कि कई गो चरवाह ई सराब पी  के आपसे में गारी-गलउज, लाठी-लठउअल क लें सन. कई जाने के कपार फुटि जाव.  पर कहल गइल बा कि हर चीज के बुरा अउर अच्छा दुनु पहलु होला. ई हमनीजान क  ऊपर निर्भर बा कि ओके कवने रूप में ले तानीजाँ.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;काका के इ बाति सुनि के हम कहनी, “काका, हम तोहार बाति समझनी नाँ?”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;ए पर काका कहने, “बाबू, हम तोहके बता दीं कि ए महुआ के सराब बहुत कामो के  होला. घाव-ओव पर लगबले पर बहुत फायदा करेला. केतनो भीतर घाव होखो पर अगर  तूँ महुआ के सराब ओह पर मलि द त घाव एकदम ठीक हो जाला.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;काका के इ बाति सुनला की बाद हम कहनी, “काका, तूँ महुआ देखे ल कि ना? अरे हम महुआ चैनल के बात करतानी.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;हमरी एतना कहते काका कहि पड़ने, “बाबू, महुआ देखल त आपन मजबूरी बा. अरे जब  भोजपुरी क नाव पर इहे एगो चैनलवे बा त चाहें गलती देखावे चाहें सही, देखहीं  के परी. पर ए चैनलवाला कुल के चाहीं कि जवने कुछ देखावें उ दवाईवाला महुआ  होखे के चाहीं. मतलब भोजपुरिया संस्कार, संस्कृति, समाज से जुड़ल न कि  टीआरपी बढ़वले क चक्कर में सराबियन वाला महुआ. अश्लीलता से सराबोर. अरे भाई  ए महुआ के हिंदी चाहें अन्य भाषा क चैनलन के नकल कइले के ताक नइखे. अगर  करबो करे त अपनी समाज, संस्कृति के धेयान में रखि के करे. भोजपुरी समाज,  संस्कृति एतना समृद्ध अउर विविधता से सराबोर बा कि एपर लाखोंगो कार्यक्रम  देखावल जा सकेला. अगर ए सब क ऊपर कवनो कार्यक्रम देखावल जाई त सबके ई अच्छो  लागि अउर सब लोगन क नजर में भोजपुरी अउर भोजपुरिया के वास्तविक अउर सही  संदेसो जाई. भोजपुरी अउरो समृद्ध होई.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;काका के इ बाति हमरो अच्छा लागल. हम सोंचनी कि महुआ के कईगो रूप बा. पर  हमनी के महुआ क ओही रूप के अख्तियार करे के बा जवने से समाज, संस्कृति के  हित होखे, अहित ना. महुआ के लट्टा, महुअरि की रूप में इस्तेमाल होखे के  चाहीं न कि सराब बनवले क रूप में. खैर अगर सराबो बनता त उहो कम मात्रा में  बने के चाहीं अउर ओकर उपयोग पी के केहू के गरिअवले में ना बलुक दवाई के रूप  में दुख-दर्द दूर करे खातिर होखे के चाहीं.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;भाई महुआ टीबी के कर्णधार लोग. इहाँ महुआ से महुआ के तुलना कइल गइल बा. अब  रउआँ सब क ऊपर बा कि रउआँ सब अपनी महुआ के कवन रूप दे तानी जाँ अउर  देकनिहारन क आगे कवन महुआ परोसऽतानी जाँ. उहे महुआँ परोसीं जवने से  भोजपुरी, भोजपुरिया समाज, संस्कृति के भला होखो अउर हम इहो गारंटी दे तानी  कि ए से महुआ के टीआरपी घटी ना बलुक अउर बढ़ि जाई.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;-प्रभाकर पाण्डेय “गोपालपुरिया”&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;साभार- &lt;a href="http://anjoria.com/?p=3751"&gt;अँजोरिया (भोजपुरी के सबसे पुरनका साइट)&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-1170308828368530806?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/1170308828368530806/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=1170308828368530806&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/1170308828368530806'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/1170308828368530806'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/blog-post_05.html' title='महुआ: काहाँ ले जात बा भोजपुरी के?'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-405718934341864235</id><published>2011-05-04T02:45:00.000-07:00</published><updated>2011-05-04T03:34:18.441-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='समाचार'/><title type='text'>विश्‍व भोजपुरी सम्‍मेलन के 10 वाँ राष्ट्रीय अधिवेशन संपन्न</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;भोजपुरी सनमान के माँग भइल तेज&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;दिनांक 23-24 अप्रैल के देवभूमि ऋषिकेश में त्रिवेणी घाट के मुक्ताकाश मंच पर आयोजित विश्‍व भोजपुरी सम्‍मेलन के दसवाँ&amp;nbsp; राष्‍ट्रीय अधिवेशन सफलता पूर्वक संपन्न हो गइल।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-YuXvotMk0qQ/TcEeaBnb5bI/AAAAAAAAB1I/59jiv2gNGIs/s1600/1....jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-YuXvotMk0qQ/TcEeaBnb5bI/AAAAAAAAB1I/59jiv2gNGIs/s320/1....jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;उदघाटन&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;br /&gt;सम्‍मेलन के उद्घाटन 23 अप्रैल के वरिष्‍ठ भाजपा नेता श्री कलराज मिश्र की द्वारा कइल गइल। ए अवसर पर देश -विदेश से आइल तमाम भोजपुरिया लोगीं की साथे-साथे स्‍थानीय लोग भी भारी संख्‍या में उपस्थित रहने। श्री कलराज मिश्र अपनी संबोधन में कहने कि भोजपुरी खाली भाषा ही नाहीं ह वरन ई एगो संस्‍कृति हS, ई रहन-सहन के एगो पद्धति हS। भोजपुरी भाषा के आठवीं अनुसूची में शामिल होखले की संबंध में उ कहने की एकरा खातिर परयास जारी बा अउर आवेवाला संसद सत्र में ए मुद्धा के जोर-शोर से उठावल जाई।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-0MxyUvY4NOo/TcEeowuB1FI/AAAAAAAAB1M/1XxSy72EhbY/s1600/deep_prajwalan.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="228" src="http://1.bp.blogspot.com/-0MxyUvY4NOo/TcEeowuB1FI/AAAAAAAAB1M/1XxSy72EhbY/s320/deep_prajwalan.JPG" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;u&gt; &lt;/u&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;u&gt; &lt;/u&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;u&gt;सम्‍मान&lt;/u&gt;&lt;/b&gt; &lt;br /&gt;ए कार्यक्रम की दौरान भोजपुरी साहित्‍यकार अउर कवि श्री हरिराम द्विवेदी के सेतु सम्‍मान अउर प्रख्‍यात भोजपुरी गायिका श्रीमती मालिनी अवस्‍थी के भिखारी ठाकुर सम्‍मान से सम्‍मानित कइल गइल।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;साहित्यिक परिचर्चा&lt;/b&gt;&lt;/u&gt; &lt;br /&gt;१-&amp;nbsp; भोजपुरी समाज के पिछड़ापन, कारन अउर निदान - डा. बी.एन. यादव की अध्यक्षता अउरी डा. लाल बाबू यादव की संचालन में आयोजित ए परिचर्चा में भोजपुरी समाज की पिछड़ेपन के दूर करे खातिर जरूरी उपायन पर चरचा कइल गइल। ए अवसर पर वक्ता लोग कहल की कृषि की क्षेत्र में निवेश न भइले, उद्योग धंधन के कमी अउर रोजगार की तलाश में युवा शक्ति के दूसरे राज्यन में पलायनो भोजपुरी समाज की पिछड़ेपन के एगो मुख्य कारन बा। ए चर्चा में आचार्य पंकज, मारीसस से आइल श्रीमती सरिता बुधू, डा. बीएन तिवारी, सतीश त्रिपाठी, डा. अरुणेश नीरन, डा. अशोक सिंह, यमुना व्यथित, मनोज श्रीवास्तव, डा. धर्मदेव तिवारी अउर अरविंद विद्रोही आदी विचारक आपन विचार रखल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-qRC2-N2pXKI/TcEpty8HU9I/AAAAAAAAB1k/5qOB_WVrKJA/s1600/maliniawasthi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-qRC2-N2pXKI/TcEpty8HU9I/AAAAAAAAB1k/5qOB_WVrKJA/s320/maliniawasthi.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;२. समकालीन भोजपुरी गद्य : स्थिति अउर गति- ए सत्र में भोजपुरी साहित्य के प्रचार-प्रसार नाहीं भइले पर चिंता जतावल गइल अउर साथे-साथे भोजपुरी साहित्य की प्रचार-प्रसार पर जोर देहल गइल। डा० अशोक द्विवेदी की संचालन अउर डा० रमाशंकर श्रीवास्तव की अध्यक्षता में आयोजित बतकही में डा. सरिता बुधू कहली की मारीशस, फिजी, सूरीनाम आदी देसन में भोजपुरी के हालत अच्छा ना बा। अबहिन संघर्ष के जरुरत बा। भोजपुरी साहित्य की प्रचार-प्रसार खातिर मनोज भावुक भोजपुरी पुस्तक मेला आयोजित करे अउर प्रचार-प्रसार के आधुनिक संसाधनन की परयोग पर जोर देहने। डा. प्रेमशीला शुक्ल अति भावुक होके कहली की भोजपुरी साहित्य की विकास खातिर स्वस्थ आलोचना साहित्य के विकसित करे के होई। डा. कमलेश राय, डा. यादव, डा. त्रिपाठी, डा. अशोक सिंह, कुलदीप श्रीवास्तव, जवाहर लाल आदि भोजपुरिया भी भोजपुरी साहित्य की प्रचार-प्रसार के वकालत कइल।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-xEivpJ-MX0E/TcEe2RTN2vI/AAAAAAAAB1Q/GgD3T_QxIlM/s1600/samapan_samaroh.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="212" src="http://1.bp.blogspot.com/-xEivpJ-MX0E/TcEe2RTN2vI/AAAAAAAAB1Q/GgD3T_QxIlM/s320/samapan_samaroh.JPG" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-qRC2-N2pXKI/TcEpty8HU9I/AAAAAAAAB1k/5qOB_WVrKJA/s1600/maliniawasthi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;कवि-सम्मेलन-&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&amp;nbsp; देस के १२ प्रतिनिधि&amp;nbsp; भोजपुरी कवि लोग काव्य -पाठ कइल लोग। एकर अध्यक्षता पंडित हरिराम द्विवेदी अउर संचालन डा. अशोक द्विवेदी कइने। इ 12गो कवि रहे लोग- चन्द्रभाल, डा. कमलेश राय, डा. अनिल ओझा नीरद, डा. अनिरुद्ध त्रिपाठी अशेष, कवयित्री सुभद्रा वीरेन्द्र, युवा कवि मनोज भावुक, हास्यावतार पंडित कुबेर नाथ मिश्र 'विचित्र', तारकेश्वर मिश्र 'राही', डा. हजारी लाल गुप्त।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;लोकरंग-&lt;/b&gt;&lt;/u&gt; पारंपरिक लोक गीतन से लेके आधुनिक भोजपुरी ग़ज़ल तक के प्रस्तुति भइल। रात के 9 बजे से लेके भोर के 3 बजे ले इ कार्यक्रम चलल। ए अनोखा सांस्कृतिक कार्यक्रम के संचालन कवि मनोज भावुक कइने। अपनी प्रस्तुति से दर्शकन के भाव0विभोर करेवाला गायक रहने- कजरी साम्राज्ञी उर्मिला श्रीवास्तव, परमहंस चौरसिया (निर्गुण ), अजय अजनवी (आधुनिक ), उदय नारायण सिंह (वीर कुंवर सिंह गाथा , भोजपुरी ग़ज़ल ), रामेश्वर गोप (भिखारी ठाकुर - बारहमासा )। ए अवसर पर पंडित मुरारी लाल शर्मा के टीम मयूर नृत्य प्रस्तुत कइलस।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-_Om-7mwMwko/TcEpK-irJwI/AAAAAAAAB1g/qlOwOENXQAM/s1600/bho.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-_Om-7mwMwko/TcEpK-irJwI/AAAAAAAAB1g/qlOwOENXQAM/s320/bho.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt; &lt;u&gt;&lt;b&gt; &lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt; &lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;नटरंग-&lt;/b&gt;&lt;/u&gt; विश्व भोजपुरी सम्मेलन के दुनु दिन सांस्कृतिक सत्र के आयोजन कइल गइल। ए सत्र में मानवीय महिला सेवार्पण केंद्र, आरा बिहार के टीम, श्रीमती पूनम सिंह की निर्देशन में भिखारी ठाकुर के बहुचर्चित नाटक गबरघिचोर के मंचन कइलस त सांस्कृतिक संगम सलेमपुर,देवरिया के लगभग 50 कलाकारन के टीम मानवेन्द्र त्रिपाठी की निर्देशन में भोजपुरी नृत्य नाटिका 'मेघदूत की पूर्वांचल यात्रा' के करिश्माई प्रदर्शन कइलसि। इ एगो अद्भुत प्रस्तुति रहे। नटरंग के संचालनो विश्व भोजपुरी सम्मलेन दिल्ली के अध्यक्ष मनोज भावुक ही कइने।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/-XRrcOqQwX-4/TcEfC8i7O8I/AAAAAAAAB1U/CVBA7ATN4sE/s1600/natarang.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="212" src="http://1.bp.blogspot.com/-XRrcOqQwX-4/TcEfC8i7O8I/AAAAAAAAB1U/CVBA7ATN4sE/s320/natarang.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;u&gt;&lt;b&gt;समापन समारोह&lt;/b&gt;&lt;/u&gt;&lt;br /&gt;दिनांक 24 अप्रैल के समापन समारोह की अवसर पर मुख्‍य अतिथि की रूप में आमंत्रित उत्‍तर प्रदेश अउर उत्‍तराखंड के पूर्व मुख्‍यमंत्री श्री नारायण दत्‍त तिवारी भोजपुरी भाषा, कला संस्‍कृति, साहित्‍य अउर संगीत के सराहना करत कहने की भोजपुरी एगो तेजस्‍वी अउर मधुर भाषा भइले की साथे-साथे स्‍वतंत्रता संग्राम के भी भाषा हS। उ आगे कहने की स्‍वतंत्रता आंदोलन की दौरान जेलि में बंद स्‍वतंत्रता सेनानी, जेमें उहो रहने, बराबर एगो भोजपुरी क्रांति गीत गावे लोग जवने के बोल रहे, "राजा तोरी राजशहिया मिटाए देबो न, साहब तोरी साहबजदिया मिटाए देबो न"। उ कहने की ई भोजपुरी भाषा की व्‍यापकता अउर परभाव के अप्रतिम उदाहरन बा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/-Jg-Rhg2Wmpw/TcEgGXbh5HI/AAAAAAAAB1c/l-d834yn7vo/s1600/bho.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-Jg-Rhg2Wmpw/TcEgGXbh5HI/AAAAAAAAB1c/l-d834yn7vo/s320/bho.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कार्यक्रम के ए सत्र के अध्‍यक्षता करत भोजपुरी समाज, दिल्‍ली के अध्‍यक्ष श्री अजीत दुबे पंद्रहवीं लोकसभा में ध्‍यानाकर्षण प्रस्‍ताव के जरिए भोजपुरी भाषा के संविधान की आठवीं अनुसूची में सामिल करे खातिर मुद्दा उठावे खातिर सर्वश्री जगदंबिका पाल, रघुवंश प्रसाद सिंह, संजय निरूपम आदि सांसदन के धन्‍यवाद करत केन्‍द्र सरकार से माँग कइने की नियम 193 के तहत ए मुद्दा के उठावल जाव अउर ए के पास करावल जाव।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-jhfn7glX6Sc/TcEfW7HtvGI/AAAAAAAAB1Y/Ci1DUGpEGfA/s1600/IMG_3279.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="239" src="http://3.bp.blogspot.com/-jhfn7glX6Sc/TcEfW7HtvGI/AAAAAAAAB1Y/Ci1DUGpEGfA/s320/IMG_3279.jpg" width="320" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;विश्‍व भोजपुरी सम्‍मेलन के राष्‍ट्रीय महासचिव श्री अरूणेश नीरन विश्‍व भोजपुरी सम्‍मेलन द्वारा भोजपुरी के विकास अउर उत्‍थान खातिर कइल जा रहल प्रयासन के जानकारी देत कहने की सम्‍मेलन के उदे्दश्‍य भोजपुरी भाषा, साहित्‍य अउर संस्‍‍कृति की प्रसार-प्रचार की साथ-साथ ए क्षेत्र की प्रतिभावन के आदर अउर सम्‍मान देत ओ लोगन के अनुकूल मंच प्रदान कइल भी बा। &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ए दु दिवसीय सम्‍मेलन में अनेक किताबन के विमोचन आदि के कार्यक्रमो आयोजित कइल गइल। ए सम्‍पूर्ण आयोजन में विश्‍व भोजपुरी सम्‍मेलन के अंतरराष्‍ट्रीय अध्‍यक्ष श्री सतीश त्रिपाठी सहित सब प्रांतीय अध्‍यक्ष अउर अन्‍य पदाधिकारी जइसे सरिता बुधु, डा. बीएन तिवारी, डॉ अशोक सिंह, श्री अनिल ओझा नीरद, मनोज श्रीवास्‍तव, मनोज भावुक, कुलदीप श्रीवास्‍तव, कमल नारायण मिश्र अउर श्री बीएनयादव आदि उपस्थित रहे लोग।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-405718934341864235?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/405718934341864235/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=405718934341864235&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/405718934341864235'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/405718934341864235'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/10.html' title='विश्‍व भोजपुरी सम्‍मेलन के 10 वाँ राष्ट्रीय अधिवेशन संपन्न'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/-YuXvotMk0qQ/TcEeaBnb5bI/AAAAAAAAB1I/59jiv2gNGIs/s72-c/1....jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-225464848221208590</id><published>2011-05-03T05:07:00.000-07:00</published><updated>2011-05-03T05:07:00.290-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>बहुत भइल...अब त जागS माई भारती के ललनवा...</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;!--[if gte mso 9]&gt;&lt;xml&gt;  &lt;o:OfficeDocumentSettings&gt;   &lt;o:AllowPNG/&gt;  &lt;/o:OfficeDocumentSettings&gt; &lt;/xml&gt;&lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if gte mso 9]&gt;&lt;xml&gt;  &lt;w:WordDocument&gt;   &lt;w:View&gt;Normal&lt;/w:View&gt;   &lt;w:Zoom&gt;0&lt;/w:Zoom&gt;   &lt;w:TrackMoves/&gt;   &lt;w:TrackFormatting/&gt;   &lt;w:PunctuationKerning/&gt;   &lt;w:ValidateAgainstSchemas/&gt;   &lt;w:SaveIfXMLInvalid&gt;false&lt;/w:SaveIfXMLInvalid&gt;   &lt;w:IgnoreMixedContent&gt;false&lt;/w:IgnoreMixedContent&gt;   &lt;w:AlwaysShowPlaceholderText&gt;false&lt;/w:AlwaysShowPlaceholderText&gt;   &lt;w:DoNotPromoteQF/&gt;   &lt;w:LidThemeOther&gt;EN-US&lt;/w:LidThemeOther&gt;   &lt;w:LidThemeAsian&gt;X-NONE&lt;/w:LidThemeAsian&gt;   &lt;w:LidThemeComplexScript&gt;MR&lt;/w:LidThemeComplexScript&gt;   &lt;w:Compatibility&gt;    &lt;w:BreakWrappedTables/&gt;    &lt;w:SnapToGridInCell/&gt;    &lt;w:WrapTextWithPunct/&gt;    &lt;w:UseAsianBreakRules/&gt;    &lt;w:DontGrowAutofit/&gt;    &lt;w:SplitPgBreakAndParaMark/&gt;    &lt;w:EnableOpenTypeKerning/&gt;    &lt;w:DontFlipMirrorIndents/&gt;    &lt;w:OverrideTableStyleHps/&gt;   &lt;/w:Compatibility&gt;   &lt;m:mathPr&gt;    &lt;m:mathFont m:val="Cambria Math"/&gt;    &lt;m:brkBin m:val="before"/&gt;    &lt;m:brkBinSub m:val="&amp;#45;-"/&gt;    &lt;m:smallFrac m:val="off"/&gt;    &lt;m:dispDef/&gt;    &lt;m:lMargin m:val="0"/&gt;    &lt;m:rMargin m:val="0"/&gt;    &lt;m:defJc m:val="centerGroup"/&gt;    &lt;m:wrapIndent m:val="1440"/&gt;    &lt;m:intLim m:val="subSup"/&gt;    &lt;m:naryLim m:val="undOvr"/&gt;   &lt;/m:mathPr&gt;&lt;/w:WordDocument&gt; &lt;/xml&gt;&lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if gte mso 9]&gt;&lt;xml&gt;  &lt;w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"  DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"  LatentStyleCount="267"&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"   UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/&gt;   &lt;w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/&gt;  &lt;/w:LatentStyles&gt; &lt;/xml&gt;&lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if gte mso 10]&gt; &lt;style&gt; /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif";}&lt;/style&gt; &lt;![endif]--&gt;  &lt;br /&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;का&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; का कहतार&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;S &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;तूँ&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; ओसामा मार देहल गइल&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; अमेरिका ओकरी घर में घुसी के मरलसि ह&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; हे भगवान&lt;/span&gt;&lt;span lang="EN-IN" style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; बताव&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;S&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; न.....इ त अच्छा ना भइल. आपन देस महान बा. अमेरीका से त बहुते महान बा. छमा बीरन के गहना ह. हमनीजान बीरन की गनना में आवेनीजाँ. देख&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;S&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; न, इतिहास गवाह बा.....हमनीजान सदा से अपनी दुस्मन के छमा करत आवतानी जाँ. हाँ भाई, इ आपन मजबूरी नइखे, इ त आपन महानता बा. 26&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;/&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;11 भुला गइल का&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; का कइलस आपन सरकार&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; अरे एतने ना, भारत पर केतने आतंकी हमला भइल. पर का कइलसि आपन सरकार&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;? खाली बड़ी-बड़ी बात. अउर हम भारतीयन के ए ही बातन में उलझा के राखि देहलसि.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;कब भारत सरकार चेती&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;कब ओकरा खातिर भारत, भारतीय अउर भारतीयता सर्वोपरि होई&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;कब भारतीय नेता ओट की राजनीति से ऊपर उठि के भारत की बारे में सोंचिहें&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;कब&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;?&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt; आखिर कब&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;? &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अरे कसाब की बारे में जवन देस अबहिन निरनय नइखे ले पावत, ओके आपन.(दम)...बना के रखले बा...काहे खातिर...खालि ओट अउर अपनी कुर्सी खातिर. हम भारतीयन के बड़-बड़ बाति क के बहका रहल बा. अंतरास्टी दबाव के बात क रहल बा. बता रहल बा कि इ सब एतना आसान ना होला.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;अब भारत के अमेरीका से बहुत कुछ सीखले के ताक बा. बाति कम काम जेयादे कइले के ताक बा. अगर भारतीय-तंत्र से भस्टाचार मिटि जाई ओइ दिने सरकारो में बहुत सक्ति आ जाई अउर हम इ बात सीना ठोंकि के कहतानि की ओई दिन...हाँ ओई दिन.. पाकिस्तान का अगर अमरीका में भी कवनो आतंकवादी, माँ भारती के दुस्मन छुपल रहि त खाली एगो भारतीय सैनिक ओके दउरा के मारी, घिसिरा के मारी, लताड़ि के मारी, पानी पिया-पिया के मारी....एतना मारी...एतना मारी....की सपनो में केहू भारत माई की ओर आँखि उठा के देखले के जुर्रत ना करी. पर एकरा खातिर &lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;‘&lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;भस्टाचार मुक्त भारत&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;’ &lt;/span&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;बनावे के जरूरत बा. पहिले अपना के सुधरले के ताक बा.....अगर हमनीजान, भारतीय तंत्र (सासन-तंत्र) सुधरि गइल त ओई दिन भारते ना पूरा संसार से आतंकवाद जइसन केंसर के सफाया अपनी आपे हो जाई. जय हिंद.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;हम त अमरीकी सरकार के सलाम ठोंक रहल बानी जवन आखिरकार अपनी देस की जनता के दुख देवेवाला से बदला लेइए लेहलसि. दउड़ा के मरलसि, ओकरी घर में पदा के मरलसि, खुलेआम मरलसि. सलाम, सलाम, सलाम....अमेरीकी सरकार..तूझे सलाम.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;u&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;बस अब एतने कहबि....पूरा भारतीयन के कमर कसि लेहले के ताक बा अउर देस की गद्दारन अउर दुस्मनन के छठि के दुध इयादि करा देहले के ताक बा. हमनीजान की रगन में शिवा, परताप, लछमीबाई, भगत सिंह, आजाद, तिलक, हमीद जइसन भारत माई की लालन के रकत दउड़ता. &lt;/span&gt;&lt;/u&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;;"&gt;ना हमनीजाँ हिंदू हईं, ना मुलसमान, ना सिख ना इसाई, हमनीजाँ हईंजाँ भारतवासी अउर माँ भारती आपन माई.&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Tahoma&amp;quot;,&amp;quot;sans-serif&amp;quot;;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="MsoNormal" style="color: #cc0000; line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;b style="color: #cc0000;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;जय हिंद। जय भारत। भारत माता की जय।&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b style="color: #cc0000;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;--&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b style="color: #cc0000;"&gt;&lt;span lang="HI" style="font-family: &amp;quot;Mangal&amp;quot;,&amp;quot;serif&amp;quot;; line-height: 115%;"&gt;प्रभाकर&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-225464848221208590?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/225464848221208590/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=225464848221208590&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/225464848221208590'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/225464848221208590'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/s.html' title='बहुत भइल...अब त जागS माई भारती के ललनवा...'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-5876873452503709778</id><published>2011-05-01T23:53:00.000-07:00</published><updated>2011-05-02T01:11:54.000-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='समाचार'/><title type='text'>पूर्व राष्ट्रपति डॉ. एपीजे कलाम की हाथों भइल ‘भोजपुरी सिनेमा के पचास साल’ किताब के विमोचन</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/-5mLP67MbY1M/Tb5WfNxQVDI/AAAAAAAAB1A/IqYbzC6x5b0/s1600/bhojpuricinema5yrs.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-5mLP67MbY1M/Tb5WfNxQVDI/AAAAAAAAB1A/IqYbzC6x5b0/s320/bhojpuricinema5yrs.jpg" width="213" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/-Syta7VRax7g/Tb5PBkVLHUI/AAAAAAAAB00/RP9UquHeYyM/s1600/bhojpurii.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;blockquote&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;नई दिल्ली। &lt;b&gt;'भोजपुरी सिनेमा के पचास साल : २५ चर्चित फिल्में'।&lt;/b&gt; जी हाँ हम बात क रहल बानी पत्रकार अउर भोजपुरी सेवी कुलदीप श्रीवास्तव द्वारा लिखल ए किताब के, जवने के विमोचन पूर्व राष्ट्रपति डॉ. एपीजे अब्दुल कलाम की हाथ से हिंदी भवन की सभागार में भइल। ए सुअवसर पर हरिभूमि के संपादक श्री हिमांशु द्विवेदी अउर कार्टून वाच के त्रिंबक शर्माजी भी मवजूद रहनीं।&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;br /&gt;&lt;blockquote&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;ए किताब में भोजपुरी फिल्मन के 50 साल के सफरनामा पर बहुत ही रोचक अउर यथार्थता की साथे परकास डालल गइल बा। ए महत्त्वपूर्ण किताब के लेखक कुलदीप श्रीवास्तवजी बिहार की सीवान जिला के रहेवाला हईं अउर पिछला कई सालन से भोजपुरी से जुड़के ओकर सेवा करत आ रहल बानी। भोजपुरी की विकास में इहाँ के अविस्मरनीय योगदान बा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/--pEYsHnBAuU/Tb5Wudjrj3I/AAAAAAAAB1E/ObdgHBL1JEI/s1600/bhojpurii.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/--pEYsHnBAuU/Tb5Wudjrj3I/AAAAAAAAB1E/ObdgHBL1JEI/s1600/bhojpurii.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;blockquote&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;ए किताब में बहुत सरल अउर रोचक भासा में भोजपुरी फिल्मन, गानन आदि की बारे में एगो सटीक जानकारी प्रस्तुत कइल गइल बा। ए किताब में ए बात के भी जिक्र बा की दीलीप कुमार की 'नदिया के पार' के आठो गाना भोजपुरिए में रहे। पहिला भोजपुरी फिलिम 'गंगा मइया तोहे पियरी चढ़इबो' के साथ ही अन्य भोजपुरी के मानल-जानल फिल्मन, लागी नहीं छूटे राम, धरती मइया, बिदेसिया, बालम परदेसिया, दगाबाज़ बलमा जइसन 25 फिल्मन के बारे में एगो क्रमबद्ध अउर तार्किक जानकारी देहल गइल बा, ए फिल्मन के भोजपुरी सिनेमा की विकास में अहम योगदान बा। ए किताब में रचनाकार भोजपुरी की वास्तविकता के समेटले बा। ए किताब की माध्यम से रचनाकार एहु बात के बहुत गंभीरता अउर तार्किकता की साथे पेस कइले बा की इ बात निराधार अउर सच्चाई से परे बा की भोजपुरी फिल्मन में खाली अश्लीलता भरल रहेला।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;ए किताब से इहो स्पष्ट बा की भोजपुरी फिल्मन के आपन एगो अलगे इतिहास बा अउर मनोरंजन की साथे-साथे भोजपुरिया कला, संस्कृति, रहन-सहन के प्रस्तुत करत इ फिलिम दर्शकन के एगो स्वच्छ संदेस दे जानीसन।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;b style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कुलदीपजी ए किताब की सफलता के श्रेय अपनी बड़ भाई अउर गुरु श्री मनोज श्रीवास्तवजी 'भोजपुरिया गुरु' के देत कहनी की बिना उहाँ की मार्गदर्शन अउर आशिरबाद के हम ए महान कार्य में सफल ना हो पवले रहतीं।&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;blockquote&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt; कुलदीपजी से ए पता पर संपर्क कइल जा सकेला-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;kuldeep Kumar, Editor&lt;br /&gt;www.mediaclubofindia.com, www.purvanchalexpress.com&lt;br /&gt;BHOJPURI SANSAR PATRIKA - DELHI&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;पता-&lt;/span&gt;&lt;br style="color: #38761d;" /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;23/116, Veer Sarvarkar Block&lt;/span&gt;&lt;br style="color: #38761d;" /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;(Near Janta Book Depo), Main Vikash Marg, Shakarpur, Delhi - 110092&lt;/span&gt;&lt;br style="color: #38761d;" /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;Mobile no. 9891414433&lt;/span&gt;&lt;br style="color: #38761d;" /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;Phone: 011-43022731, 42444321&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-5876873452503709778?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/5876873452503709778/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=5876873452503709778&amp;isPopup=true' title='4 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5876873452503709778'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5876873452503709778'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/05/blog-post.html' title='पूर्व राष्ट्रपति डॉ. एपीजे कलाम की हाथों भइल ‘भोजपुरी सिनेमा के पचास साल’ किताब के विमोचन'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/-5mLP67MbY1M/Tb5WfNxQVDI/AAAAAAAAB1A/IqYbzC6x5b0/s72-c/bhojpuricinema5yrs.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>4</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-7092656289168988802</id><published>2011-03-10T22:16:00.000-08:00</published><updated>2011-03-10T22:16:48.473-08:00</updated><title type='text'>चिल्लर काका</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;span style="color: #274e13;"&gt;जाड़ा के दिन रहे। सूरूज भगवान बरीआई से उगले के कोसिस करत रहने। कोसिस ए से की उगले की बादो एइसने लागे की अब उग रहल बाने। लगभग दिन के 10 बजि गइल रहे तब्बो घाम में कवनो ना गर्मी रहे ना तेजी। अउर का गर्मी, एइसन लागे की सूरूज भगवान बेमन से उगल बाने अउर आपन घाम देहले नइखन चाहत।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;चिल्लराइन काकी अपनी मड़ई की बाहर एगो तरई बिछा के बइठल रहली। उनकरी बगलिए में उनकर बड़की लइकीनी गुड्डियो गाँती बाँधि के बइठल रहे। चिल्लराइन काकी मोनिया बिनत रहली अउर उनकर लइकिनिया एगो बड़हन दउरा बिनत रहे। लगहीं पानी में मूँजी भें के धइल रहे।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हम ओही बेरा गोबरे के खांची मुड़ी पर उठवले गोहरउरी की ओर जात रहनी। हमके देखते चिल्लराइन काकी कहली की ए बाबू गोहरउरी में तनि गोबरा धS के एहीमुकी लवटिहS। हमरा तोहसे कुछ काम बा। हम ठीक बा कहि के आगे बढ़ि गइनी।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;गोहरउरी में गोबर धइले की बाद हम खाँची के गोहरउरिए में माई की लगे छोड़ि के नलका पर जा के हाथ-गोर धोवनी अउर चिल्लर काका की दुआरे पर आ गइनी। हम के देखते चिल्लर काका के गुड्डिया दउरा बिनल छोड़ि के उठलि अउर मड़ई में जा के एगो बिठई ले के आइल। उ बिठई हमके देत कहलसि, "ए भइया बइठS।" हम ओकरी हाथे में से बिठई ले लेहनी अउर चिल्लराइन काकी की लगवें उ बिठई ध के ओही पर बइठि गइनीं।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;चिल्लराइन काकी हम से कहली, "ए बाबू, सबेरवें दसगो उँखि खेत्ते में से तुरवा के मँगवनी हँ अउर रमेसर बाबा की कोल्हुआड़े से पेरवा के मँगवनी हँ। आजु गुड्डिया कहत रहली ह कि रसिआव अउर पूड़ी बनी।" हम कहनी, "काकी, अगर रसिआव बनल होखे त तनि एक कटोरा हमहुँ के मँगवावS।" हमरी एतना कहते गुड़्डिया उठलि अउर मँड़ई में जा के बटुला में से एगो बड़हन कटोरा में रसिआव निकालि के ले आके हमके देहलसि। रसिआव खाते-खाते हमरी दिमागे में चिल्लर काका घूमि गइने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;चिल्लर काका के असली नाव परमेश्वर चौधरी रहे पर गाँव के लोग उनसे नाता की हिसाब से केहू परमेसर भाई कहे त केहू परमेसर काका अउर केहू परमेसर बाबा। पर हमार बाबा त उनसे उमर में बहुत जेठ रहने अउर उनके परमेसरा कहि के बोलावें।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;परमेसर काका के नाव बदलि के कब चिल्लर हो गइल एकरी पीछे गाँव में प्रचलित दुगो कहानी बा। कुछ लोग त कहेला की चिल्लर काका जब 12-14 बरिस के रहने त नहाँ-ओहाँ नाहीं अउर बराबर मइलाहे कपड़ा पहिनें। कुछ लोग त इहाँ ले कहेला की चिल्लर काका जाड़े की दिन में खालि खिचड़ी के नहान नहाँ। अउरी उहो उ नदी में ढुकि के खालि एक्के डुबकी लगावें अउर फटाक से निकलि के कपड़ा बदलि लें। आगे लोग कहेला की जब चिल्लर काका गाइ-ओई चरावे जाँ त घामे बइठि के अपनी बसात बंडी अउर कुरता में से चिल्लर नोचिं-नोचिं के फेंके। धीरे-धीरे कुछ लोग उनके चिल्लर-चिल्लर कही के रिगावे लागल अउर बाद में त सब लोगवे उनके चिल्लर नाव से ही संबोधन करे लागल पर चिल्लर काका के ए नाव से कवनो दुख ना पहुँचे।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;खैर अब आईं उनकी नाव बदलले की पीछे के दूसरका खिस्सा सुनि लेहल जाव। चिल्लर काका हमरी गाँव में चउधरी खनदान के अधियरा हउअन। चिल्लर काका के बाबूजी भी अकेले रहने। चिल्लर काका के बाबा दू भाई रहे लोग पर ओमे से एक जाने सधुआ गइने अउर सादिए ना कइने। ए तरे से चिल्लर काका की लगे बपौती में मिलल बहुत खेती बारी बा। चिल्लर काका अपना बहुत सारा खेत सुरुवे से गाँववालन के बँटाई देत चलि अइने। इनकरी लगे जे केहू भी आवे अउर कहे की हमके आलू बोवे के थोड़े खेत चाहीं, केहू ऊँखी बोए खातिर बँटाई माँगे त इ केहू के ना नाहीं करें। ऊँखी के इनकर पैदवार गाँव का जवार में सबसे अधिका होखे। जबसे मिल चाहें खड़सारि चलल सुरु होखे इ रोजो आपन एक टायर उँखि छिलवा के मिले चाहें खड़सारि पर गिरवावें। इनकी लगे पइसा के कबो कमी ना रहे पर बहुत मितव्ययी रहने। गाँव में कहू के 100-50 रूपया के ताक लागे त इनसे माँगि के ले जा अउर अगर केहू के 20, 50, 100 रूपया के चिल्लर करावे के होखे त इनहीं की लगे आवें। इहाँ तक की छोट-मोट वेयापारी भी इनसे रेजगारी ले जाकुलिं। चूकि लोग इनकरी लगे पइसा चिल्लर करावे आवे एहू से धीरे-धीरे इ चिल्लर नाव से परसिध हो गइने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;इहे कुलि सोंचत में हम एक कटोरा रसिआव&amp;nbsp;खा के एक लोटा पानी पिएले की बाद चिल्लराइन काकी से कहनी, "काकी, बतावS, काहे खातिर बोलवलु हS।" काकी उदासे मन से कहली, "बाबू, तोहरा त पते बा की तोहार काका के घर छोड़ि के गइले दु-तीन बरिस हो गइल। हमरा जहाँ-जहाँ खोजे के रहल खोजनी पर उनकर कवनो पता ना चलल। तोहरा त इहो मालूम बा की गाँव की लोग की चक्कर में आके हम खुदे अपनी पैर पर कुल्हाड़ी मारि लेहनी।" एतना कहले की बाद काकी भोंकार पारि के लगली रोवे।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;अब हमरा दु साल पहिले के उ नजारा इयाद आ गइल जब एक दिन चिल्लर काका बिना बतवले घर छोड़ि के चलि गइने अउर जब एक-आध महीना ले वापस ना अइने त&amp;nbsp;ई बात गाँव में आगी की तरे फइलि गइल की बहुत पहिलहीं से उनकरा एगो मेहरारू से चक्कर चलत रहल ह अउर सायद ओही की साथे भागि गइने।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हमरी देखले में चिल्लर काका बहुत सीधा-साधा रहने। उनकी लगे पइसा के कवनो कमी ना रहे पर उ कबो घमंडिया ना। सबके मदद करे खातिर हमेसा तइयार रहें। पर अपना के रहे खातिर ना कबो एगो निमन घर बनववने ना ही निमन कपड़े पहिने। ए वजह से उनकरा के गाँव के लोग बुरबकवा भी कहे अउर चिल्लराइन काकी के चढ़ा के उनसे बराबर झगड़ों करा दे। पर चिल्लर काका कबो केहू के तेज ना बोलें ना केहू के बुराई करें।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;काकी तनि आपन रोवल कम कइली अउर रुआँसे मन से कहल सुरु कइली, "बाबू, तोहार काका हीरा रहने हँ हीरा। अब उ नइखन त उनकर मोल हमरा समझि में आवता। हम अच्छी तरे जानतानि की उ कवनो दूसर-विआह-उआह नइखन कइले। उ त संन्यासी रहने हँ संन्यासी। हमसे अधिका उनके के चिन्हि पाई। हमेसा कहल करिहें की जब भगवान पइसा देले बाने त एके अच्छा काम में खरच करे के चाहीं।" एकरी बाद काकी अपनी मँड़ई में जा के पलानी में खोंसल एगो चिट्ठी निकालि के ले अइली अउर हम के दे देहली। जब उ चिट्ठी हम खोलि के पढ़े लगनी त हमार उत्सुकता त बढ़ही लागल साथे-साथे जवन हमरा मालूम होखे लागल ओसे त हमार मन भी रोवे लागल।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;उ चिठ्ठी हमरी गाँव कि बगल की गाँव के एगो रमायन नाव की मनई के भेजल रहे। उ रमायन नाव के आदमी कोलकता में चटकल में काम करत रहने। उ आदमी ओ चिट्ठी में साफ लिखले रहने की&amp;nbsp;चिल्लर काका कोलकते में बाने अउर संन्यासी की रूप में बाने। उ इहाँ गरीबन कुल्हि की कल्यान खातिर कईगो संस्था चला रहल बाने। ओ चिट्ठी में इहो साफ लिखल रहे की चिल्लर काका गरीब अउर अनाथ बच्चन खातिर कईगो स्कूल, अनाथालय आदि भी बनवले बाने। रमायन आगे इहो लिखले रहने की एकबेर उ अपनी बाबूजी के तीरथ करावे लेके हरिद्वार गइल रहने अउर हरिद्वार की जवने धरमसाला में ठहरल रहने उ चिल्लर काका द्वारा ही बनवावल बा।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ओ चिठ्ठी के हम एकबेर ना दु-तीन बेर पढ़नी। पढ़ले की बाद ओ चिठ्ठी के हम काकी के दे देहनी। चिठ्ठी लेहले की बाद काकी कहली, "ए बाबू हमरी नइहर के आदमी त हमरी भइया से इहो बतावत रहे की एकदिन उ तहरी काका के अजोध्या में भी देखले रहे। पर उनकरी आगे-पाछे एतना भीड़ रहे की उ उनसे मिल ना पवलसि।"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;अब&amp;nbsp;हमरी मन में चिल्लर काका के असली चेहरा घूमे लागल। हम पूरा तरे से समझि गइल रहनी की काका काहें अपने मितव्ययिता से रहें अउर अब हमरा इहो बुझा गइल रहे की उ अपनी पइसा से गुलछर्रा ना उड़ावे, उ त ओ पइसन से जन-कल्यान के काम करें। एही वजह से हमरा इयादि बा कि उ सालि में 2-3 बेर तीरथ यात्रा के बहाना क के घर से 1-1 महीना बाहरे रहें। अब हमरा सबकुछ समझि में आ गइल रहे।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हम इहे कुल सोंचत रहनी तबलेकहीं गुड्डिया कहलसि, "ए भइया। हम चाहतानी की तूँ एकबेर माई के लेके कोलकता जा अउर बाबूजी से भेंट करा दS। हमरा मालूम बा की हमार बाबूजी माई के माफ क के फेन से हमनीजान के अपना लिहें।" हमरी आँखि में से आँसू टपकि गइल अउर हम कहनी, "जरूर गुड्डी, जरूर। हम चिल्लर काका के जरूर घरे वापस ले आइबि।"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;-प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-7092656289168988802?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/7092656289168988802/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=7092656289168988802&amp;isPopup=true' title='1 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/7092656289168988802'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/7092656289168988802'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/03/blog-post_10.html' title='चिल्लर काका'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-9076608227322327142</id><published>2011-03-08T22:15:00.000-08:00</published><updated>2011-03-08T22:53:54.829-08:00</updated><title type='text'>जो दिल खोजा आपना......</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;blockquote&gt;&lt;span style="color: #274e13;"&gt;आजु जी बहुत उदास बा। ए उदासी के कारन हम खुदे बानी। हमरा इ लागत रहल ह की भारत में जवन भ्रस्टाचार व्याप्त बा, अंधकार व्याप्त बा, असांति व्याप्त बा, ओकर कारन खाली नेते अउर अधिकारी बाने। नेता, अधिकारी मिली के देस के बेंच रहल बाने। सारा दोस हम एही लोगन की मत्थे लगा के आपन पीछा छोड़ा लेत रहनी हँ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;पर रातिखान जवन दिल अउर दिमाग में मंथन भउवे ओसे त हमरा इहे लगुवे की सबसे बड़हन दोसी त हमहीं बानी। हम झूठे दूसरे के दोस लगावतानी पर देस के, समाज के गइतलखाने में ले जाएवाला हमहीं कथित पढ़ल-लिखल, नासमझ इंसान बानी। हमरी एइसन चतुरबुरबकवा त केहू हइए नइके।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;बाह भाई बाह....बाह रे हम। अगर हम नइखीं लूट पावत त दूसर लूटेवालान के कोसत बानी, ओ लोगन पर इल्जाम लगावत बानी पर का हम दुध के धोवल बानी? हम त विचार करते बानी आपो विचार करीं।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हमरा त अब इ पूरा तरे से विस्वास हो गइल बा की भस्टाचार में खाली नेते, अधिकारी लिप्त नइखें, अरे भाई ए में बढ़ि-चढ़ि के आम आदमी, मजदूर, किसान, विद्यार्थी, सब केहू सामिल हो गइल बा। हाँ पर बात इ बा की जे जवने अस्तर पर बा ओही अस्तर पर समाज, देस के लूट रहल बा। भस्टाचार में व्याप्त बा।&lt;br /&gt;का रउआँ हमरी बातीं से सहमत नइखीं? अरे महराज ए भस्टाचार, बुराई, अराजकता आदि की पीछे, जवन कहल जाला जड़ में, हमनिएजान बानी जाँ। रउआँ खुदे सोंची जब ओट देबे के समय आवेला तब रउआँ का देस, समाज के धेयान में रखि के सोंचेनी? रउरी दिमागे में त जातिवाद, आपन हित खाली लउकेला। रउआँ ओ प्रत्यासी के चुनाव करेनी जवन भले चोर होखो, अपराधी होखो पर रउरी जाति-विरादरी के होखो अउर अगर जाति-विरादरी के ना होखो तो कम से कम एइसन होखो जवने से राउर कुछ नीजी फायदा हो जाव। का इ भस्टाचार ना ह? हम गाँव में छोट परधानी की चुनाव में देखतानी की कथित गँवई भोली-भाली जनता रूपया ले के परधानन के ओट दे तिया। जे जेतने पइसा खरच करता लोग ओके ओतने पसंद करता। आईं आप सबके एगो नारा सुना देतानी जवन गाँव, ब्लाक, छेत्र स्तर पर हो रहल चुनावन में हम सुनले बानी-&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;मुँह में बोतल, हाथे में अंडा, ए बेरी जीती फलनवा के लवंडा।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;इ नारा एकदम से साफ जाहिर करता की हमार ओट ओही आदमी के मिली काहें की ओकरिए भइले आजकल खूब पीए (सराब) के अउर अंडा, मुर्गा कटता। अउर उम्मीदवार पइसा खरच क के मजदूरन, किसानन, रेक्सा चलावेवालन के खूब पिया-खिया के चुनाव जीतल चाहताने त का ए में ओ उम्मीदवारे के दोस बा की आम जनता के दोस बा।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हँ इ कहीं की जे जेतने में बा उ ओतने में समाज, देस के लूट रहल बा। गुरुजी लोग पढ़ावल नइखे चाहत अउर विद्यार्थीलोग पढ़ल नइखे चाहत। नकल के आसरा बा। गुरुजी जेके समाज के एगो अभिन्न अंग की साथे-साथे नैतिक अगुआ की रूप में देखल जाला उ खुदे भस्टाचार में व्याप्त बा। पढ़ावल नइके चाहत पर तनखाह पूरा अउर समय से चाहीं। स्कूले भले नइके लोग जात पर ट्यूसन जरूर पढ़ाईलोग, नेतागीरी करी लोग अउर अंत में नकल करा के लइकन के पास करावे के सोंची लोग। आम जनता भी इंतिहाने की समय में स्कूल-कालेजन में पहुँची के अपनी लइकन के नकल करावे खातिर जोगाड़ भिड़ावल सुरु क देला लोग। लइका के पढ़वले पर धेयान नइके पर घुस देके ओके नौकरी दिउअवले पर पूरा धेयान बा। का इ भस्टाचार ना ह।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;खुदे मारि क के थाने पर पइसा दिया जाता की पुलिस हमके मति पकड़ों अउर निर्दोसवे के पकड़ि के ले जाव। दुकानदार अपनी मर्जी से सामान के दाम बढ़ा के बेंच रहल बा लोग। दूधवाला दूध में पानी मिलावता। पंच लोग पइसा ले के फैसला करता लोग। मजदूर लोग जे अधिका पइसा देता ओकरी इहाँ पहिले काम पर पहुँचि जाता लोग। कर्मचारी लोग आफिस में काम कम, टाइमपास जेयादे करतालोग। दिनभर मेलबाजी अउर चैटिंग (चाटिंग) होता। एगो छुट्टीचुकी काम के हप्ता तक लटकवले रहता लोग। परमिटवाला चीनी, मिट्टी के तेल आदि अधिक पइसा ले के बेंचि देता। गाँव के परधान आबादी-ओबादी अपनी आदमियन के दे देता ना त खुदे ओपर अधिकार क लेता। चपरासी पइसा देवेवाला के काम पहिले करा देता अउर पहिले काम करावे कातिर लोग पइसा भी देता। पंडीजी (कथावाचेवाला) ओही की घरे कथा बाँचे पहिले पहुँचि जाता लोग जेकरी इहाँ से अधिका पइसा मिली। गरीबे के विआह 5 मिनट में करा देता लोग जबकी धनिक के विआहे में पूरा राति लगा देता लोग। का इस सब भस्टाचार ना ह...का ए सबसे भस्टाचार के बढ़ावा नइखे मिलत।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;अरे महराज हमरा त इ लागता की हमनाजीन झूठे नेता, अधिकारी पर दोस लगावतानी जाँ, अपनी अंदर झाँकि के नइखींजान देखत की हमनीजान केतना इमानदार बानी जान, दूध के धोवल बानीजान।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;हमरा त इ लागता की अगर हमनीजान में से भी केहू उच्च पद पर पहुँची त उहो उहे करी जवन आज उच्च पद पर बइठल लोग करता। त काहें दूसरे की ऊपर दोसारोपन करतानी जाँ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;किसानन, मजदूरन, विद्यार्थियन की आंदोलन में भी सरकारी संपत्ति के नुकसान पहुँचावल जाता अउर देस की हालत पर आँसू बहावल जाता। बाह भाई बाह, बाह खेलाड़ी बाह। बाह रे देस के प्रेमी आम जनता लोग। बाह, तोह लोगन के माया अपरम्पार बा।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;अरे पहिले अपनी गिरेबाँ में झँकले के जरूरत बा। अगर देस के भलाई सही मन से चाहे के बा त पहिले अपना के ठीक करे के परी। शांतिकुँज हरिद्वार के इ नारा पर गौर करे के परी- हम सुधरेंगे, देश सुधरेगा। पहिले अपना के सुधारीं सभें महराज।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;एगो चोर दूसरे चोर के कइसे कहि सकेला की तूँ चोरी मति करS। ओकरा खातिर पहिले खुदे साहू बने के परी। समझनी नाँ। त दूसरे के बुराई देखले से पहिले आपन मन देखीं।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;रहीमदासजी कहले बानी-&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;बुरा जो देखन मैं चला, बुरा ना मिलिया कोय, जो दिल खोजा आपना, मुझसा बुरा ना होय।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;पहिले अपनी आप के सुधारीं। सच्चा राष्ट्र-प्रेमी बनी, समाजसेवक बनी, देखावा मति करीं।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;जय हिंद। जय भारत।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;प्रभाकर पाण्डेय&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;महाभ्रस्टाचारी&lt;/span&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-9076608227322327142?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/9076608227322327142/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=9076608227322327142&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/9076608227322327142'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/9076608227322327142'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/03/blog-post_08.html' title='जो दिल खोजा आपना......'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-3837665040247407629</id><published>2011-03-07T01:37:00.000-08:00</published><updated>2011-03-07T01:38:26.951-08:00</updated><title type='text'>इ किरकेट ससुरा त ले डूबी देस के</title><content type='html'>&lt;div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt; &lt;blockquote&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;गाँव में त ओइसहीं लाइन के अकाल पड़ल रहेला। गाँव-गाँव में बिजली के खंभा त गड़ि गइल बा अउर साथे-साथे तारो दउरा के गाँव की बाहर ट्रांस्फार्मरो बइठा देहल गइल बा पर इ बिजुरी ससुरी त नदारदे रहेले। ए बिजुरी ससुरिया के आँखि-मिचउरी खेलले में ना जाने केतना मजा आवेला कि एकबेर आपन दाँत देखा के लुका जाले त कई-कई दिन ले लुकाइले रहेले। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;हम आपन झुँझलाहट के के बताईं। बाप रे बाप किरकेट के विस्व कप सुरु हो गइल बा अउर इ लाइन बुजरी एइसन बिया की आवते नइखे। का करीं, किरकेट देखे कहाँ जाईं कुछ समझ में नइखे आवत।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;सबेरहीं-सबेरहीं बिछवना पर से उठते, दिमागे में इहे तमाम बाति सोंचत हम गाँव में चल देहनी। सोंचनी की सायद गाँव में अउर कुछ किरकेट देखवइया (अरे कुछ का पूरा गँउवें त किरकेट के दिवाना बा) से मिली के किरकेट बहके न पावे एइसन वेवस्था क लेहल जाव। अरे भाई आजु भारत के मैच बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;रास्ता में रमेसर काका मिली गइने अउर हमके देखते बोलि पड़ने, "टुन्ना बाबू, अरे भाई तूँ त बहुत पढ़ाई पढ़ले बाड़S, सुनेनी की इए-बिए पास हउअS।" रमेसर काका के बाति सुनि के हम तनि झुँझला गइनी अउर बीचहीं में उनकर बाति काटि के&amp;nbsp;कहनी की काका साफ-साफ बतावS न, का काम बा। रमेसर काका अपनी मुड़ी पर से गोबरे के खाँचि उतारि के उहवें ध देहने अउर चिरउरी भाव से हमसे कहने, "बाबू, हमरी लइका के इंटर फाइनल के इंतिहान आ गइल बा। तनि तूँ समय निकालि के हप्ता में एक-आध घंटा ओके पढ़ा देतS त बहुते बढ़िया रहित।" रमेसर काका की एतना कहते हम कहनी की ए काका ए बेरा तूँ खेत्ते में जा तारS त जा, हम साझीखान तोहरी घरे आ के तोहसे बतिया लेइबि। रमेसर काका फेन से गोबरे के खाँची अपनी मुड़ी पर उठवने अउर उदास मन से खेत्ते की ओर चलि देहने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;अब हम गाँव में आगे बढ़नी अउर बहोरन काका की दुआरे पर पहुँचि गइनी। बहोरन काका की दुआरे पर गाँवभरी के कम से कम 25-30 जाने लोग-लइका जमा रहे लोग अउरी किरकेट के बाति सुरु रहे। हमके देखते बहोरन काका बड़ी परेम से कहने, "आउ बाबू आउ। बइठु।" हमहुँ जा के चउकी पर बइठि गइनी। बहोरन काका हमरी ओर देखि के कहने, "बाबू, बिहाने-बिहाने कवनो जरूरी काम से एन्ने आइल बाड़S का?" हम तनि हिचकिचइनी अउर कहनी, "ना काका, कवनो जरूरी काम त ना रहल ह पर देखते बाड़S गाँव में बिजुरी के अकाल पड़ल बा। आजु भारत के किरकेट बा। काहाँ देखल जाई समझ में नइके आवत।" हमार इ बाति सुनिके बहोरन काका कहने की बाबू हमनी जान के भी त इहे चिंता खाए जाता। आखिरकार लागता की किरकेट देखे के ना मिली।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;हमनीजान के आपस में इ बातचीत सुरुवे रहे तवलेकहीं चिल्लर भाई उहाँ आ गइने अउर कहताने, "दू मरदवा लोगन। काँहे परसान बाड़S जा हो। किरकेट जरूर देखे के मिली हाँ पर...." हम कहनी, "चिल्लर भाई, का हँ....खुलि के कहS न।" चिल्लर भाई कहने की सब केहु पँचि-पँचिगो रूपया निकालो अउर हम जातानी पथरदेवा से एगो बैटरी ले के आवतानी। ओ से हमार छोटकी टिविया त खूब आराम से चलि जाई। चिल्लर भाई की एतना कहते त सबके चेहरा पर मुस्कान फइलि गइल अउर सबसे पहिले बहोरने काका अपनी धोती की गाँठ में से दस रूपया के नोटि निकालि के चिल्लर भाई की ओर बढ़वने अउर कहने पाँचिगो ना दसगो ले लS हमसे। सुरती खाए के धइले रहनी हँ.....सुरती ना खाइबि तब्बो चलि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;बरोहन काका की हाथे में से उ दस रूपया के नोटि अबहिन चिल्लर भाई लेबहीं जात रहने तवलेकहीं घर में भुनभुनात बहोरनी काकी निकलली अउर दउड़ि के उ दस रूपया के नोटि बहोरन काका की हाथे में से ले लेहली। इ सब एतना जल्दी भइल की उहाँ बइठल लोग कुछ समझ ना पावल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;पइसा लेहले की बाद बहोरनी काकी बहोरन पर चिल्लइली, "लइका की लगे पेन नइखे त कहाता कि बाद में किनाई, पइसा नइखे अउर किरकेट के सुरि एतना बेधले बा की गाँठि में से पइसा निकला गइल।" एतना कहले की बाद बहोरनी काकी चिल्लर भाई की ओर घुमली अउर घोंघिअइली, "का रे चिल्लरा। तोरा त कवनो काम-धाम नइखे। दिनभर घूमि-घूमि के टाइम पास करे के बा अउर राजनीति की नाव पर नेतन से 10-20 रूपया ऐंठी लेबे के बा।"&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;एकरी बाद हमार नंबर रहे। काकी हमरी ओर घूमली अउर कहली, "ए बाबू, हम त सुनले रहनी हँ कि तूँ पढ़ल-लिखल बाड़S। पर हम का जानी की तोहार पढ़ल-लिखल सब बेकार बा। कहाँ ले कुछु अच्छा काम करबS त तू हूँ किरकेट देखे खातिर एकदम बेचैन बाड़S। का इ किरकेट खाए के दी?" एकरी बादो बहोरनी काकी चुपइली&amp;nbsp;ना अउर&amp;nbsp;आगे कहली,&amp;nbsp;"पूरा देस में एहींगा भस्टाचार वेयाप्त बा। अमीर गरीब के लूट रहल बा। कानून लंगड़ हो गइल बा। केहू की घर में अनाज-पइसा सड़ता अउर केहू खइले-खइले बिना मुअता। चारू ओर अँधेर मचल बा।" एकरी बाद त बहोरनी काकी काली की रूप में आ गइली अउर तड़पली, "इ नेतो मुआ चाहताने कुलि की देस में किरकेट होत रहो अउर लोग एही के देखले में अझुराइल रहो ताकि ओ कुलि के काला-चिठ्ठा पर केहू के धेयान न जाव। उ कुलि किरकेट की नाव पर देस की जनता के पंगु बना देले बाने सन। आजु देस से बड़हन किरकेट हो गइल बा।" उ आगे बड़ी उदास होके कहली, "हमरा त लागता की इ किरकेट ससुरा त देस के ले डूबी। हे भगवान इ राम-किसन की देश में का हो रहल बा।" बहोरनी काकी की एतना कहते उनकर नतिया कहता, "ईया-ईया, किलकेट ना किलकेट के ढाल बना के नेता अउर अधिकारी ए देस के ले डूबिहें कुलि।'&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;अब हमरी लगे ना कुछ कहे के रहे ना सुने के। हम चुपचाप उठनी अउर अपनी घर की ओर इहे सोंचत चलि देहनी की का सही किरकेट देस के ले डूबी?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt;---प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-3837665040247407629?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/3837665040247407629/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=3837665040247407629&amp;isPopup=true' title='4 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3837665040247407629'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/3837665040247407629'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2011/03/blog-post_07.html' title='इ किरकेट ससुरा त ले डूबी देस के'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>4</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-5780400805157685234</id><published>2010-12-24T01:40:00.000-08:00</published><updated>2010-12-24T01:40:53.069-08:00</updated><title type='text'>हम का जननी 2010 के सूरज जब आई.......</title><content type='html'>&lt;span style="color: #274e13; font-size: large;"&gt; &lt;blockquote&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;हम का जननी 2010 के सूरज जब आई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;अपनी साथे एतना भ्रष्टाचार अउर आतंकवाद ले के आई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;हम तS खुश रहनी की, इ एगो नया सबेरा लेके आई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;महँगाई के मार होई खतम, अउर नून-तेल सबके आँटी भाई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;पर हम का जननी ए काका की हमरी आसा पर पानी फिर जाई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;घोटालन के दौर चलि अउर पियाज एतना रोवाई।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;जाते-जाते तोहार एक्के काम हमरा जमल भाई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;हवा में ललटेन बुझि गइल, विकास के दौर आइल,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;तहरी समय में बिहार में जवन इ नया क्रांति आइल,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;अब त इहे कामना बा इ क्रांति एहिंगा चलो भाई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;पर तूँ जल्दी हटS, तूँ जल्दी भागS, ए 2010 भाई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;काँहे कि हमरा आसा बा की 2011 नया रूप में आई।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;इ नया रूप कवन होई इ हमरा का पता बा भाई।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;पर इ तोहरी ऊपर बा बाबू, काका अउरी माई।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: orange; font-size: small;"&gt;नया साल के अग्रिम हार्दिक शुभकामना।। सादर।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #274e13; font-size: small;"&gt;-प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-5780400805157685234?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/5780400805157685234/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=5780400805157685234&amp;isPopup=true' title='1 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5780400805157685234'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5780400805157685234'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/12/2010.html' title='हम का जननी 2010 के सूरज जब आई.......'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-5762873130762120974</id><published>2010-12-15T04:30:00.000-08:00</published><updated>2010-12-15T04:30:04.489-08:00</updated><title type='text'>हमहुँ के पढ़ा देतु.....</title><content type='html'>&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt; &lt;blockquote&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;एगो गँवई लइकी अपनी माई से निहोरा करतिया-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आपन अँचरा हमहुँ के ओढ़ा देतु,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हमरो माई हउ, हमहुँ के पढ़ा देतु,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हम कहाँ कहतानि कि हमके,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;भइया के उतारन मति पहिनावS,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;नवका किताब खरीद के ले आवS,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;भइया के फटलके कितबवे दिया देतु,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हमरो माई हउ, हमहुँ के पढ़ा देतु।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हम कहाँ कहतानि की हमसे,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;मूड़ी पर तेल मति धरवावS,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आपन हाथ-गोर मति चँतवावS,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गँउवें कि प्रयमरिए में हमार नाव लिखवा देतु,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हमरो माई हउ, हमहुँ के पढ़ा देतु।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गोबर-गोहथारि करबि, खनवो बनाइबि,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कहबु त हम जा के बकरियो चराइबि,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;बाबूजी से कहि हमके बस्ता मँगा देतु,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हमरो माई हउ, हमहुँ के पढ़ा देतु।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;पढ़ि-लिखि लेइबि, तब्बो तोहरे कहाइबि,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जब-जब ताक लागी, दउड़ल आइबि,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कास तूँ लइका-लइकिनी के बराबर मान लेतु,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हमरो माई हउ, हमहुँ के पढ़ा देतु।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;_________________________________________&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;लइका, लइकी एक समान, इनमें भेद करे हयवान।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;_________________________________________&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;भगवान की अनमोल कृति के करीं सनमान,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ओके पढ़ाईं, लिखाईं अउर बनाई महान।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;_________________________________________&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;जय भोजपुरिया समाज।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;-प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-5762873130762120974?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/5762873130762120974/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=5762873130762120974&amp;isPopup=true' title='1 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5762873130762120974'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5762873130762120974'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/12/blog-post.html' title='हमहुँ के पढ़ा देतु.....'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-5336812873122474699</id><published>2010-10-21T23:44:00.000-07:00</published><updated>2010-10-21T23:56:51.560-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='तुलसी रामायन (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>बाल कांड- गुरु बंदना "बंदउँ गुरु पद कंज, कृपा सिंधु नररूप हरि"</title><content type='html'>&lt;blockquote style="font-family: Verdana,sans-serif;"&gt;&lt;div id="ram" style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="main_heading1"&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span class="main_heading" style="font-size: large;"&gt;राम-राम पाठक महानुभाव लोगीं,&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span class="main_heading" style="font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span class="main_heading" style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;आईं सभें अब ए कड़ी के आगे बढ़ावत बाल कांड में गोस्वामी तुलसीदासजी महराज की मुखारबिंद से गुरु के बंदना क लेहल जाव---&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;blockquote style="font-family: Verdana,sans-serif;"&gt;&lt;div id="ram" style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="slok_bg"&gt;&lt;div class="slok" style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;दोहा-&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;बंदउँ गुरु पद कंज कृपा सिंधु नररूप हरि।&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;महामोह तम पुंज जासु बचन रबि कर निकर॥5॥&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;blockquote style="font-family: Verdana,sans-serif;"&gt;&lt;div id="ram" style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="slok_bg"&gt;&lt;div class="arth_pad kreative"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;अर्थ:&lt;/span&gt;-&lt;/b&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;परम रामभक्त तुलसीदास जी महराज कहतानी की हम ओ गुरुदेव महराज की चरनवा के बंदना करतानी जे किरिपा के समुंदर हईं कहे के मतलब इ बा कि उहाँ का सब पर आपन किरिपा बरसावत रहेनीं अउर उहाँ का मनई की रूप में साक्षात हरि (बिसनु भगवान) हईं। उहाँ के बचनिया घनघोर मोह रूपी घनघोर अन्धरिया के नास करे वाला सूरूज भगवान की किररन की समान बा। कहे के मतलब इ बा कि गुरुजी के बचनिया अपनी चेलन के माया-मोह में कबो ना फँसे देला हाँ पर एकरा खातिर गुरदेव महराज पर एकदम सरधा, भक्ति होखे के चाहीं।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;गुरु के महिमा अपरंपार बा। कहल जाला की सच्चा गुरु अपनी चेलन के सदा कल्यान क देला। अपनी चेलन के मोह-माया से निकालि के भगवान के दरसन करा देला। सब भारतीय संत लोग गुरु की महत्ता के गुनगान कइले में थकल नइखे लोग।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;blockquote style="font-family: Verdana,sans-serif;"&gt;&lt;div id="ram" style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="slok_bg"&gt;&lt;div class="arth_pad kreative"&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कबीर दासजी कहतानी की-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;गुरु गोबिंद दोउ खड़े, काको लागूँ पाँय,&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;बलिहारी गुरु आपने, गोबिंद दियो बताए।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: #274e13;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;उहाँ का आगे गुरु की महत्ता के प्रतिपादित करत, गुरु के भगवान से भी श्रेष्ठ बतावन कहतानी की-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: red;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;कबिरा हरि की रूठते गुरु की सरनन जाए, कह कबीर गुरु रूठते हरि नहीं होत सहाय।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;blockquote style="font-family: Verdana,sans-serif;"&gt;&lt;div id="ram" style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="slok_bg"&gt;&lt;div class="arth_pad kreative"&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;जवने गुरु के एतना महिमा बा, जवन गुरु के स्थान भगवान से भी बढ़ि के बा, ओ गुरु के हम सत-सत नमन करतानी, बंदन करतानी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;div style="font-family: Verdana,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;blockquote style="font-family: Verdana,sans-serif;"&gt;&lt;div id="ram" style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="slok_bg"&gt;&lt;div class="arth_pad kreative"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: #990000;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;इहाँ हम पाठक लोगीं से एगो प्रार्थना करबि, चिरउरी करबि की रउआँ सोंच-समझि के आपन गुरु बनाईं, आज की समय में गुरु लोग गुरु न हो के, गुरु-घंटाल बा लोग, अपना के खुदे सर्वश्रेष्ठ बतावता लोग, चेलन के माया-मोह से दूर करे के, कल्यान करे के डिंग हाँकता लोग अउर खुदे माया-मोह में अझुराइल बा लोग। माई लछमी के सच्चा भगत बा लोग अउर ईश्वरीय आनंद के बाति करत त बा लोग पर खालि दिखावा की रूप में, अपने त सांसारिक आनंद में लिपटल बा लोग।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: #990000;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;हमार आप सबसे से बार-बार बिनती बा कि रउआँ खुदे सोंची की जवन आदमी आपन कल्यान नइखे क पावत ऊ राउर चाहें समाज के कल्यान कवनेगाँ करी?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;भोजपुरी में एगो कहावत ह की-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;blockquote style="font-family: Verdana,sans-serif;"&gt;&lt;div id="ram" style="text-align: justify;"&gt;&lt;div class="slok_bg"&gt;&lt;div class="arth_pad kreative"&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;पानी पिअS छानि के अउर गुरु करिहS जानि के।।&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;राम सिया राम सिया राम सिया राम, जय जय रामभक्त हनुमान।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;- प्रभाकर पाण्डेय&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/blockquote&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-5336812873122474699?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/5336812873122474699/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=5336812873122474699&amp;isPopup=true' title='2 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5336812873122474699'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5336812873122474699'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/10/blog-post.html' title='बाल कांड- गुरु बंदना &quot;बंदउँ गुरु पद कंज, कृपा सिंधु नररूप हरि&quot;'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-4939066096043351445</id><published>2010-07-29T00:22:00.000-07:00</published><updated>2010-07-29T01:03:33.591-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='तुलसी रामायन (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>सोरठा- जो सुमिरत सिधि होइ गन नायक करिबर बदन.....</title><content type='html'>&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;जो सुमिरत सिधि होइ गन नायक करिबर बदन।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;करउ अनुग्रह सोइ बुद्धि रासि सुभ गुन सदन॥1॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #38761d;"&gt;जेकर सुमिरन कइले से सबकुछ के सिद्धी होला, जे गणलोगन&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;के मालिक हS अउरी जेकर मुँह श्रेस्ठ हाथी के हS। उ बुधी के रासी (बुधी के सागर) अउरी सुभ गुनन के धाम (सुभ गुनन के भंडार) हमरी पर किरीपा करें, हमरी पर आपन नेह बनवले रहें।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए सोरठा में गोसाईंजी भगवान गनेस के बंदना करतानी। गनेसजी बुधी अउरी शुभ गुनन के समुंदर हईं मतलब बुधी अउरी सुभ गुन के मालिक हईं, दाता हईं। उहाँ की किरीपे से केहू भी बुधीमान हो सकेला चाहें ओकरी में सुभ गुन आ सकेला। अउरी रामायन जइसन एतना बड़हन ग्रंथ बिना गनेसजी की किरीपा से कइसे पूरा हो सकेला?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;बोली सभें गनेश भगवान की जय।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;सोरठा मात्रिक छंद हS मतलब मातरा पर आधारित होला नाकी अछरन पर। इ दोहा की ठीक उलटा होला मतलब एकरी पहिला अउरी तीसरा चरन में एगारह-एगारहगो मातरा होला जबकी दूसरा अउरी चउथा चरन में तेरS-तेरS गो।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;ःःःःःःःःःःःःःःःः&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;मूक होइ बाचाल पंगु चढ़इ गिरिबर गहन।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;जासु कृपाँ सो दयाल द्रवउ सकल कलिमल दहन॥2॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #38761d;"&gt;धन्य हो प्रभु। ए सोरठा में गोसाईं जी महराज कहतानी- जेकरी किरिपा से गूँगा (बउक) बक्ता हो जाला, अउर लंगड़ मनई भी अगम्य (जहाँ जढ़ल बहुते मुस्किल होखे) पहाड़ पर चढ़ि जाला। उ भगवान, किरिपानिधान हमरी पर किरिपा करें काँहे कि उ कलिजुग की सब पापन से मुक्त करेवाला हउअन।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;इहाँ हमरा कबीर दास के एगो साखी इयादि आवता-&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;साईं से सब होत है, बंदे ते कछु नाई,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;राई से पर्वत करें, पर्वत राईमान।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कहले के मतलब इ बा की भगवाने की भइले सबकुछ बा अउर सबकुछ उहे करेने। हमनी पर, ए संसार पर उनहीं की किरिपा के आवसकता बा।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जेकरी किरिपा से बउका बोले, लगड़ा फाने पहाड़,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ओ किरिपा निधान के सदा-सदा जय जयकार।।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;ओमममममममममममममममममममममम&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;नील सरोरुह स्याम तरुन अरुन बारिज नयन।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;करउ सो मम उर धाम सदा छीरसागर सयन॥3॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #38761d;"&gt;ए सोरठा में गोसाईंजी महराज भगवान बिस्नु से बिनती करतानी, उहाँ का कहतानी कि - जेकरी सरीरे के रंग नीलकमल की रंग के बा, मतलब नीला बरन वा, जेकर आँखि लाल कमल की समान बा। उ छीरसागर में सूत्तेवाला भगवान हमरी हिरदय में बिराजे, बास करें। &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;ओममममममममममममममममममममममममम&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;कुंद इंदु सम देह उमा रमन करुना अयन।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;जाहि दीन पर नेह करउ कृपा मर्दन मयन॥4॥&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt; ए सोरठा में तुलसीदासजी महराज भगवान संकर से कहतानी की उहाँ का आपन किरिपा हमरी पर सदा बनवले रहीं- जेकर सरीर कुंद की फुल अउर चंदा मामा की समान बा, जे माई पार्वती की साथे बिहार करेला मतलब माई पार्वती जेकर अर्धांगिनी हई अउर जे करुना, दया के सागर ह, समुन्दर ह। जे सदा आपन नेह गरीबन पर बनवले रहेला, कामदेव के भी विनास करेवाला उ भगवान भोलेनाथ हमरी पर किरिपा करें। &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;ओमममममममममममममममममममममम&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;भक्त प्रभाकर पाण्डेय "गोपालपुरिया"&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;क्रमशः...&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-4939066096043351445?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/4939066096043351445/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=4939066096043351445&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/4939066096043351445'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/4939066096043351445'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/07/blog-post_29.html' title='सोरठा- जो सुमिरत सिधि होइ गन नायक करिबर बदन.....'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-6935748986949111502</id><published>2010-07-21T21:54:00.000-07:00</published><updated>2010-07-29T00:15:25.140-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='तुलसी रामायन (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>तुलसी रामायन (भोजपुरी अनुवाद की साथे)</title><content type='html'>&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TEfK3zNcAyI/AAAAAAAABsg/hcH_R97_bVQ/s1600/ramayan.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; cssfloat: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;img border="0" hw="true" src="http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TEfK3zNcAyI/AAAAAAAABsg/hcH_R97_bVQ/s320/ramayan.jpg" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;राम-राम पाठक महानुभाव लोगीं। तुलसी रामायन में रउआँ सब के तुलसी के रामायन ही पढ़े के मिली पर जवन ओकर भावार्थ रही उ रही भोजपुरी में। काँहे की हमार इ इच्छा बा की भोजपुरिया जनता जनारदन रामायन के भावार्थ रूपी अमरित के रसासवादन अपनी भासा में करो। ए से हमरा जवन सबसे बड़हन फायदा होई उ इ की हम रामायन के भावार्थ भोजपुरी में लिखी के भोजपुरी के समरीद्ध कइले की साथे-साथे भगवानो की लीला रूपी अमरीत के छक-छक के पीयबी अउरी इ अमरीत भोजपुरिया जनता जनारदन के ओकरी भासा रूपी बरतन में पिए खातिर ढारी-ढारी के देइब। हमरा पूरा बिस्वास बा की ए महाजगी में रउरा सभ के पूरा सहयोग अउरी आसिरबाद हमरा के मिली। समय-समय पर आप सब के बिचार-सुझाव हमके रास्ता देखाई। बहुत-बहुत धनबाद आप सबके।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: purple; font-size: large;"&gt;_________________________________________________________________________&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TEfNPyeR9NI/AAAAAAAABso/25FPS982s3g/s1600/tul.bmp" imageanchor="1" style="clear: left; cssfloat: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;img border="0" hw="true" src="http://2.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TEfNPyeR9NI/AAAAAAAABso/25FPS982s3g/s320/tul.bmp" /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;गोसाईं तुलसी दास&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;रामायन के रचयिता तुलसीदासजी भगवान राम के परम भक्त रहनीं। इहाँका अपनी इष्टदेव भगवान राम की पावन चरित के घर-घर में पहुँचावे खातिर दिन-रात एक कS के राम चरित मानस (रामायन) के रचना मूल अवधी भासा में कइनीं। गोसाईंजी की पहिलहुँ बालमीकीजी द्वारा रचित रामायन उपलब्ध रहे (अउरी अबो बा) पर उ संसक्रित में रहे। अउरी ओहु समय कम लोग संसक्रित समझे। ए कारन से राम के इ पावन अनुकरनीय चरित आम जनता की पहुँच से बाहर रहे। गोसाईं जी अवधी यानि आम आदमी की भासा में ई ग्रंथ लिखी के ए के घर-घर में पहुँचा देहनीं अउरी ए ग्रंथ की संघे-संघे जनता जनार्दन उहों के भक्त हो गइल। गोसाईंजी ए ग्रंथ के रचना एतना सीधा, सरल अउरी मिठऊ भासा में कइनीं, ए में एतना रस भरी देहने की बार-बार पढ़ले-सुनले की बादो सुनवइया आ कहवइया के आनन्द बढ़ते जाला अउरी ओकरा ए कथा से कबो पेट नाहीं भरेला। जे एक बार ए कथा के सरवन कS ले ला उ बार-बार ए कथा के सुनल चाहेला। गोसाईंजी ए ग्रंथ की अलावा अउरियो कईगो ग्रंथ लिखनीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब आईं सभें तनी संछेप में गोसाईं जी की बारे में कुछ अउर जानी लेहल जाव।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गोसाईंजी के जनम राजापुर नामक गाँव में एक बाभन परिवार में संबत 1554 में सावन की अँजोरिया में सतमी के भइल रहे। इहाँ की माता के नाव हुलसी अउरी पिता के नाव आत्माराम दूबे रहे। एइसन कथा मिलेला की जनमते इहाँ के माई-बाप इहाँ के तेयागी देहल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;धीरे-धीरे गोसाईंजी बड़हन होखे लगनीं अउरी इहाँ के भेंट नरहरीदास से भइल अउरी नरहरी जी इहाँ के नाव रामबोला रखी देहनीं। ओकरी बाद नरहरीजी इहाँ के लेके अजोध्या गइनी अउरी उहवें गोसाईंजी के जनेऊ भइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आगे चली के गोसाईंजी के भेंट हनुमानजी से भइल अउरी हनुमानजी की किरीपा से गोसाईंजी भगवान राम के दरसन कइनीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;संबत 1680 में इ महान संत सिरोमनि अपनी आत्मा के ब्रह्मलीन कS लेहनीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;बोली सभें गोसाईं तुलसीदास महराज की जय।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;_______________________________________________________________&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;&lt;strong&gt;आरती श्रीरामायनजी की&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आरती श्रीरामायनजी की। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कीरति कलित ललित सिय पी की।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गावत ब्रह्मादिक मुनि नारद।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;बालमीक बिग्यान बिसारद।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;सुक सनकादि सेष अरु सारद।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;बरनि पवनसुत की‍रति नीकी।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गावत बेद पुरान अष्टदस।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;छओ सास्त्र सब ग्रंथन को रस।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;मुनि जन धन संतन को सरबस।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;सार अंस संमत सबही की।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गावत संतत संभु भवानी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अरु घट संभव मुनि बिग्यानी।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ब्यास आदि कबिबर्ज बखानी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कागभुसुंडि गरुड के ही की।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कलिमल हरनि बिषय रस फीकी। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;सुभग सिंगार मुक्ति जुबती की।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;दलन रोग भव मूरि अमी की। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;तात मात सब बिधि तुलसी की।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आरती श्रीरामायनजी की।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कीरति कलित ललित सिय पी की।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ःःःःःःःःःःःःःः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;बोली सभें रामायनजी की जय।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;_________________________________________________________________&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc0000; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;प्रथम सोपान : बालकांड&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;रामायन के पहिला कांड बालकांड हS। ए कांड में भगवान की जनम से लेके उनकरी बिआहे तक के बरनन कइल गइल बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;श्लोक-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;वर्णानामर्थसंघानां रसानां छन्दसामपि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;मंगलानां च कर्त्तारौ वन्दे वाणीविनायकौ॥1॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ-&lt;/span&gt; गोसाईं तुलसीदास जी महराज रामायन की सुरुआते में सबसे पहिले ब्रह्म रूपी अछर, सब अरथ, काव्य में रहेवाला सब रस , छंद की संघे -संघे सदा मंगल करेवाली सरस्वती अउरी गणेश जी के बंदना करताने।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;इहवाँ बिचार करेवाली बात इ बा की बिना अछर, अरथ, रस, छंद आदि की बिना कवनो काव्य के रचने ना हो सकेला, मुँहे से बतिये ना निकल सकेला अउरी ए सब के मालिक तS सरसतिये माई अउरी गनेशेजी हउवे लोग। गनेशजी वइसे परथम पूज्यो मानल जाने अउरी हर परकार की बाधा के दूर करेवाला हउअन। ए सब कारन से गोसाईं जी परथम सलोके में इहाँ सब के बंदना कइले बानीं। काँहेकी इहाँ सब की किरिपा की बिना इ एतना बड़हन जगी पूरे ना हो सकेला।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: cyan; font-size: large;"&gt;_________________________________________________________________&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;भवानीशंकरौ वन्दे श्रद्धाविश्वासरूपिणौ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;याभ्यां विना न पश्यन्ति सिद्धाः स्वान्तःस्थमीश्वरम्‌॥2॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;भावार्थ-&lt;/span&gt; गोसाईंजी महराज ए श्लोक में लिखतानी की हम सरधा अउरी विस्वास के रूप माई पारबती अउरी भगवान शंकर के बंदना करतानीं। जेकरी बिना किरिपा के सिध पुरुस, महात्मा भी अपनी हिरदय में बिराजमान भगवान के नाहीं देखी सकेला लोग।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए दूसरा श्लोक में गोसाईंजी सिउसक्ती के याद करतानी, उहाँ सब की पैर पड़तानी काहेंकि ओ सब की किरिपा से ही भगवान के सच्चा अनुभव हो सकेला अउरी दरसन हो सकेला। भगवान संकरे अउरी माई परबतिए सच्चा गुरु की तरे भगवान के पावे के रास्ता बता सकेला लोग। इहाँ एक बात अउर बा, उ इ की संकरे भगवान की प्रेरना से तुलसीदासजी रामायन लिखल सुरु कइनीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए श्लोक में गोसाईंजी इहो एकदम अस्पस्ट क देले बानीं की भगवान तS सबकी हिरदय में बाने, बस उनके चिन्हले के जरुरत बा। ए प्रसंग पर हमरा कबीरदासजी के एगो दोहा यादी आवता-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;मोको कहाँ ढूँढे बंदे, मैं तो तेरे पास में, ना मैं मंदिर, ना मैं मस्जिद, ना काबे कैलास में,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;खोजी होय तो तुरतहीं मिलिहें, सब साँसों की साँस में।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: cyan; font-size: large;"&gt;_______________________________________________________________&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;वन्दे बोधमयं नित्यं गुरुं शंकररूपिणम्‌।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;यमाश्रितो हि वक्रोऽपि चन्द्रः सर्वत्र वन्द्यते॥३॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt; ए स्लोक में गोसाईं तुलसीदासजी भगवान संकर के बंदना करताने। अपनी ए बंदना में उ कहताने की हम बोधमय (ग्यान से भरल), नित (जेकर कबो नास ना होला यानि अबिनासी) संकर भगवान जइसन गुरु के बंदना करतानीं। जेकरी खाली आस्रय में चली गईले से टेढ़ चाँद भी हर जगह पूजनीय हो जाने।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;इहाँ गोसाईंजी की कहले के मतलब इ बा की भगवान संकर एगो सच्चा गुरु की तरे सदा अपनी चेलन पर आपन नेह बनवले रहेने अउरी हरदम अच्छा राह देखावेने। भगवान संकर पर जे आपन सबकुछ छोड़ी देला ओकर सदा खातिर कल्यान हो जाला। जे उनकरी सरन में चली गइल उहो बढ़ाई के पात्र हो जाला चाहें ओकरी में लाखगो बुराई काहें नाहीं होखे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;____________________________________________________________________&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;सीतारामगुणग्रामपुण्यारण्यविहारिणौ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;वन्दे विशुद्धविज्ञानौ कवीश्वरकपीश्वरौ॥४॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt; ए श्लोक में गोसाईंजी आदि कबी बालमीकीजी अउरी भगवान राम के परम भक्त हनुमानजी के बंदना करतानीं। उहाँ का कहतानी की हम माई जानकी अउरी प्रभो राम के गुनसमूह रूपी बन में आनंदित मन से फिरेवाला, घूमेवाला, खरा ग्यान (विशेष ग्यान) के जानकार कबिलोगन के सिरोमनी (कवीश्वर) श्री बालमीकीजी अउरी वानरलोगन में सर्वश्रेस्ठ (कपीश्वर) श्री हनुमानजी के बंदना करतानीं।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;इहवाँ गोसाईंजी आदी कबी बालमीकीजी के एकदम खरा, सच्चा विसेस ग्यान में निपुन बतावतानीं। अउरी ए बाती के परमान ए ही से मिल जाला की संस्क्रित में सबसे पहिले रामायन बालमिकीएजी लिखनीं अउरी ए रामायन में ग्यान के पराकास्ठा बा। ग्यान के भंडार बा अउरी एही रामायन की आधार पर गोसाईंजी लोकभाखा अवधी में रामायन लिखनीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अउरी हाँ जब राम की चरीत के गुनगान होइ तS उहाँ के अनन्य भगत हनुमानजी कइसे छुटी सकेनीं। काँहे की कहल जाला जहवाँ भी राम के गुणगान होला उहवाँ हनुमानजी के बास होला। अउरी एगो कहानी की अनुसार गोसाईंजी के भगवान राम के पहिला दरसन हनुमानेजी की कीरीपा से भइल रहे; आईं इहो कहानी सुनी लेहल जाव-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जब तुलसीबाबा के भेंट हलुमानजी (हनुमानजी) से भइल तS हनुमानजी तुलसीबाबा से इ वादा कइनीं की हम तोहरा के भगवान राम के दरसन करा देइबी। पर बार-बार तुलसीबाबा की सामने भगवान राम जाँ पर तुलसीबाबा पहिचाने नाहीं पावें। एकदिन के बाती हS की चितरकूट की एगो घाटे पर संत लोग अपनी पूजा-पाठ में जुटल रहे लोग अउरी तुलसीबाबा चंनन खीसत रहने तब्बे भगवान राम लइका की रूप में उनकी लगे गइने अउरी लगने उनसे चंदन लगवावे। इकरी बाद तुलसीओबाबा आ लइका से अपनी लिलारे पर लगने चंनन लगवावे पर अबो तुलसीबाबा के इ भान नाहीं भइल की इ लइका भगवान रामें हउअन। हनुमानजी सोंचने की का उपाई करीं की तुलसीबाबा भगवान राम के पहिचान लें। हनुमानजी के फटाक से एगो बाती सुझल अउरी उ सुगा की बोली में बोलने-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;चित्रकूट की घाट पर भइ संतन की भीर,&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;तुलसीदास चंनन घीसे, तिलक देत रघुवीर।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब तुलसीदासजी छकी-छकी के भगवान राम के रूप रूपी अमरीत के पान कइनीं अउरी भगवाने में खो गइनीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;_______________________________________________________________&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;उद्भवस्थितिसंहारकारिणीं क्लेशहारिणीम्‌।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;सर्वश्रेयस्करीं सीतां नतोऽहं रामवल्लभाम्‌॥५॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt; ए अस्लोक में गोसाईंजी जगत जननी जगदंबा माई सीता के बंदना करतानीं, उहाँ की पैर पड़तानी। गोसाईंजी कहतानी की पैदा करेवाली, पालन करेवाली (जीवन के बनाए रखेवाली) संहार करेवाली, दुख-दर्द हरेवाली अउरी सब कल्यान के करेवाली भगवान राम की बल्लभा (पतनी) माई सीता की आगे हम नतमस्तक हो तानी, उहाँ की पैर पड़तानी।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए इस्लोक में जवन सबसे गवर करेवाली बात बा, उ इ की गोसाईंजी माई सीता के तीरीसक्ती मानतानीं। उहाँ का कहतानीं की माई सीते जगत के बनावेवाली, रछा करेवाली अउरी बिनास करनेवाली हई। सब दुख के दूर करेवाली भी उहे हई। कारन की सीता जी ओ परम ईस्वर के सक्ति हई, उ जगत जननी हई। जब-जब उ परम-पिता अवतार लेनें आ कवनो काम करेने तब-तब माई जगत-जननी के भी उनकी संघे आवे के परेला, उनकरी साथे रहे के परेला काहेंकि भगवान अपनी सक्ति की बिना पूरन नाहीं रहेने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हाँ तs ए इस्लोक से इ सिध हो जाता की माई सीता साक्षात जगत जननी हई, आदि सक्ति हई चाहें कही सकेनी की ओही जगत जननी आदी सक्ति के रूप हई अउरी भगवान (राम) की लीला में सरीक होखे खातिर सीता की रूप में अवतरित भइली। जवनेगाँ भगवान के कईगो अवतार बा ओहींगा माई जगत जननी के भी कईगो अवतार बा ओही में से एगो रामावतार की संघे सीतावतार रहे। बोलीं सभे माई जगत जननी सीता माता की जय।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: orange; font-size: large;"&gt;___________________________________________________________________&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;यन्मायावशवर्ति विश्वमखिलं ब्रह्मादिदेवासुरा&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;यत्सत्त्वादमृषैव भाति सकलं रज्जौ यथाहेर्भ्रमः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;यत्पादप्लवमेकमेव हि भवाम्भोधेस्तितीर्षावतां&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #990000;"&gt;वन्देऽहं तमशेषकारणपरं रामाख्यमीशं हरिम्‌॥६॥&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गोसाईंजी कहतानी की पूरा संसार, बरम्हा आदी देवता अउरी असुर जेकरी माया से बसीभूत बा, जेकरी माया में लिपटाइल बा, जेकरी सत्ता में इ लउकेवाला असत संसार ओहींगा सत परतीत होला जवनेंगा रसरी के देखी के साँपे के भरम होला। ए भवसागर से पार जाए के इच्छा रखेवाला के जेकर चरनवे एकमात्र नाई बुझाला, ए सगरी कारन की कारन राम कहायेवाला हम ओ भगवान हरि के बंदना करतानीं, उनकरी पाँव पड़तानी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गोसाईंजी अपनी ए इस्लोक की माध्यम से जवन सबसे बड़हन बाती उजागर कइलेबानीं उ इ की रामे परमेस्वर हउअन, उहू ए परकिर्ती के करता-धरता हउँअन, सबमिलाजुला के उ भगवान (बिस्नु) के ही रूप हउअन, अवतार हउहन। पूरा इ दृस्य संसार उनकरी माया की कारन ही सत लागेला जबकि वास्तो में इ सत नइखे, क्षनभंगुर बा अउरी भगवाने की माया में खाली हमनियेजान नाहीं अपितु देवता, असुर भी लिपटाइल बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गोसाईंजी आगे लिखतानी की ग्यानीलोग ए संसार से, ए नासवान संसार से मुक्ति पावे खातिर सबसे बड़हन साधन भगवान की चरनिए के मानेलालोग मतलब अगर ए भवसागर से पार होखे के बा तs राम की सरन में, भगवान की सरन में जाए के ही परी नाहीं तS घूमीफिरी के एही भवसागर में माया में अझुराइल रहे के परी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एही से ग्यानीलोग माया के ठगिनी कहेला अउरी सदा ओसे बचलेके उपाय खोजेला:-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;माया महा ठगनी हम जानी। (कबीरदास)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;दुनिया माया की पीछे भागेला अउरी माया भगवान की पीछे। हमनीजान खातिर इ दुनिया ही माया बा। जेई दिन हमनीजान माया की पीछे भागल छोड़ी के भगवान की पीछे भागे लागल जाई, ओईदिने से हमनीजान के भला हो जाई अउरी आसानी से ए भवसागर से छुटकारा मिली जाई।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: orange; font-size: large;"&gt;_____________________________________________________________________&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;नानापुराणनिगमागमसम्मतं यद्&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;रामायणे निगदितं क्वचिदन्यतोऽपि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;स्वान्तःसुखाय तुलसी रघुनाथगाथा&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;भाषानिबन्धमतिमंजुलमातनोति॥७॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;भावार्थ:-&lt;/span&gt; गोसाईंजी कहतानी की कइगो पुरान, बेद अउरी तंत्र की मोताबिक अउरी रामायन (बालमीकी रामायन) में कहलानुसार की संघे-संघे अउरी कई जगह कहल श्री रघुनाथजी की गाथा के हम अपनी आत्मिक सुख खातिर, अपनी सुख खातिर बहुते सुंदर भासा में बरनन करSतानीं।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए इस्लोक में गोसाईंजी अस्पस्ट कही देलेबानीं की उहाँ की दवारा लिखल गइल इ रामायन उहाँ की अपनी दिमागे के उपज नाहीं हS, ना हीं उहाँ का कलपना कS के लिखलेबानी बलकी इ बेद, पुरान, बालमीकी रामायन आदी पर आधारित बा, ए तमाम ग्रंथन की मोताबिक बा। अउरी हाँ ए इस्लोक में गोसाईंजी भगवान राम की प्रति अपनी अथाह भगती के परिचय भी दे तानीं। उहाँ का इहाँ तक कहतानी की ए रामायन के रचना हम अपनी सुख खातिर करतानीं, अपनी आनन्द खातिर करतानीं अउरी हमार बस इहे कोसिस बा की एकर भासाई रचना सुंदर होखे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;इ इस्लोक ए बाती के सिध करता की तुलसी रामायन कवनो खेयाली कहानी नाहीं हS, इ बड़हन-बड़हन परमानिक ग्रंथन पर आधारित बा, ओ ग्रंथन की मोताबिक बा, खाली भाखा बदलल बा अउरी कहे के भाव।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय जय राम, जय हनुमान।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #7f6000; font-size: large;"&gt;____________________________________________________________________&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;-&lt;/span&gt;&lt;span style="color: orange;"&gt;भक्त पंडित प्रभाकर पाण्डेय 'गोपालपुरिया'&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;___________&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;अगिला अंक में जारी&lt;/span&gt;____________&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-6935748986949111502?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/6935748986949111502/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=6935748986949111502&amp;isPopup=true' title='2 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/6935748986949111502'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/6935748986949111502'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/07/blog-post_21.html' title='तुलसी रामायन (भोजपुरी अनुवाद की साथे)'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TEfK3zNcAyI/AAAAAAAABsg/hcH_R97_bVQ/s72-c/ramayan.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-2009359921540887234</id><published>2010-07-14T22:52:00.000-07:00</published><updated>2010-07-21T05:56:40.681-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>मति मारीं हमके (गरभ में पलि रहल एगो लइकी के गुहार)</title><content type='html'>&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;a href="http://2.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TD6iEjpjmFI/AAAAAAAABr8/ilqlSmyzv8M/s1600/3eda6013607841b2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; cssfloat: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" rw="true" src="http://2.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TD6iEjpjmFI/AAAAAAAABr8/ilqlSmyzv8M/s320/3eda6013607841b2.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ओई दिन माई घर की पिछुवाड़े बइठि के मउसी से बार झरवावत रहे। तवलेकहिं बाबूजी आ गइने अउर माई से पूछने की का हो अबहिन तइयार ना भइलू का? केतना टाइम लगावतारू? माई कहलसि, “बस हो गइल, रउआँ चलिं हम आवतानी।” खैर हम समझि ना पवनी की कहाँ जाए के बाति होता। हम लगनी सोंचे की बिहाने-बिहाने बाबूजी माई के लिया के कहाँ जाए के तइयारी करताने। अरे इ का तवलेकहिं हमरा बुझाइल की मउसी त सुसुक-सुसुक के रोवतिया। हम तनि उदास हो गइनी काहें की हमरा लागल की मउसी के रोवल कवनो सुभ संकेत त नहिए बा। हम बहुत कोसिस कइनी की मउसी से ओकरी रोवे के कारन पूछीं पर आखिर कवनेगाँ। हमार आवाज के सुनी। अबहिन हम एही उधेड़बुन में रहनी तवलेकहीं माई मउसी से कहलसि की ते काँहे रोवे लगले। ए पर मउसी सुसुक-सुसुक के कहल सुरु कइलसि, “दीदी, तें पढ़ले-लिखले की बादो एतना गलत काम करे जा तारे। अरे लइकिनी त लछ्मी के रूप होले। अगर संसार में लइकिनी ना रहेंकुलि त संसारे ना चलि अउर ते बारे की बबुनिया के हत्या करवावे जा तारे, उ बबुनिया जवन अबहिन ए दुनिया में कदमों नइखे रखले। खैर ओकरा का मालूम बा की आज के मनई एतना क्रूर बा कि ओकरी आगे कंसवो फेल बा।”&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;खैर हमहुँ अभिमन्यु की तरे पेटवे में रहि के माई की साथे जब भी केहू के बाति होखे बड़ी धेयान से सुनी अउर कंस, रावन, राम, किस्न सबकी बारे में सुनले रहनीं। मउसी के बाति सुनि के हमरा रोवाई ना हँसी आ गइल। हम मन ही मन सोंचनी की माई अउर बाबूजी बराबर पूजा-पाठ करत रहेला लोग अउर किस्न के बड़ाई त कंस के कोसत रहेला लोग। इ ए लोगन के कवन रूप ह, बड़ाई करता लोग किस्न के अउर चलता लोग कंस की राह पर। हे भगवान तोहार माया अपरम्पार बा। ना ना तोहार ना ए मानव समाज के माया अपरम्पार बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;खैर हो सकेला की हम गलत सोंचत होखीं। हो सकेला की माई अउर बाबूजी एगो समाजिक आदमी ह लोग। समाज, देस की बारे में बहुत सोंचेला लोग ए कारन से जनसंख्या वृद्धि से परेसान हो के इ कदम उठावे जात होखे लोग। आजु आपन देस जनसंख्या की हिसाब से चीन की बाद दूसरा नंबर पर बा। पर हमरा इयाद बा कि आजु से लगभग एक महीना पहिले एकदिन बाबूजी माई से कहत रहने की लइका रही तब त ठीक बा पर लइकिनी रही त कुछ सोंचे के परी। त का बाबूजी अउर माई के बबुनी ना बाबू चाहीं। हमार बाबूजी त इंटर कालेज में मास्टर हउअन पर इनकर इ सोंच। इनकरा इ काहें ना बुझाता की अगर एहींगा लइकिनी कुलि के हत्या होत रहल त एकदिन समाज के संतुलन बिगड़ि जाई अउर एगो एइसन समय आई की धरती पर से मानव जाति के अस्तित्वे मिट जाई। अरे भाई जब माइए ना रही त लइका कहाँ से आई। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आजु लोग हाथ-पैर धो के हमनीजान की पीछे परल बा। बार-बार चेकअप करावल जाता की लइकिनी ह की लइका अउर इ पता चलते की लइकिनी ह, माई-बाप नर-पिचास हो जाता अउर हमनीजान के हत्या कइले की बादे चैन के साँस लेता। माई-बाप के इ कृत देखि के भगवानो रोवत होइहें की हम मानव के बना के केतना बड़हन पाप कइले बानी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए में विग्यानो के दोस देहल ठीक नइखे। अरे भाई पहिले लोग हमनीजान के पयदा भइले की बाद मारत रहल ह अउर अब विग्यान की किरिपा से पेटवे में पहिलहीं हमनीजान के पहिचान के मारि देता।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एकदिन हमरा इयाद बा की बाबूजी माई के लिंगानुपात की बारे में बतावत रहने। बाबूजी कहत रहने की एक हजार आदमी पर केतना मेहरारू बानीकुलि ए ही के लिंगानुपात कहल जाला। 1901 में अपनी देस भारत&amp;nbsp;में 1000 आदमियन पर मेहरारू कुलि के संख्या 972 रहे जवन 2001 में एतना घटल की 933 हो गइल। अब एही से अंदाजा लगावल जा सकेला की हमनी की हत्या के रफ्तार का बा। आदमी कहे खातिर जेतने सभ्य (अपनी भाषा में) होत जाता ओतने नर-पिचास। आज आदमी विवेक से काम लेहल बंद क देले बा अरे भाई ओकरी लगे देस, समाज अउर परकिर्ती की बारे में सोंचे के समय कहाँ बा। आज त उ भावहीन हो गइल बा। पत्थरदिल बा आज के मानव।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आजु एही के देन बा की कुछ लोग हमनीजान के खरीद-फरोक्त करता, अरे भाई केतने जाने लइका कुआँरे रहि जाता लोग। आजु चारु ओर महिलन के समान अधिकार देबे के चरचा जोर पर बा पर होता कुछ ना काँहे कि जबले आदमिन के सोंच ना बदली, जबले माई-बाप अपनी संकीर्ण मानसिकता से ऊपर ना उठी तवलेक ए तरह के जघन्य पाप समाज में होत रही अउर एकर दुस्परिनाम त समाज के भोगहीं के परी। आज अगर यूनीसेफ&amp;nbsp;के सुनल जाव त अपनी देस भारत में रोजो सात हजार कन्यन के बलि चढ़ा देहल जाता। बाप रे एतना भारी पाप। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आज हर गली-गली में नकली डाक्टरन के भरमार हो गइल बा। उ कुछ नइखन कुल करत त खालि एगो अल्ट्रासाउंड के मसीन खरीद के बइठि जा तानेकुलि अउर खूब लुटहाई करताने कुलि पर हाँ एगो बाति बा, भ्रूनहत्या करेवाला दुकानन की बाहर साफ लिखि के लगा देहल जाता की भ्रूण हत्या की उद्देश्य से लिंग जाँच कानूनी अपराध बा, बाह भाई बाह, ए के कहल जाला सीना तानि के डाका डालल। हमरी खेयाल से भारत की अधिकत्तर अस्पतालन में कवनो बहुत जरूरी उपकरन, मसीन आदि होखो चाहें ना पर अल्ट्रासाउंड के सुबिधा जरूर बा अउर ए मसीनन के भारत में बेंचि के कईगो बिदेसी कंपनियाँ लाल हो गइल बानीकुलि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हाय रे कथित पढ़ल-लिखल भारतीय समाज। लइका भइले पर मिठाई बँटाटा अउर लइकिनी भइले पर रोवाई छुटि जाता। अगर माई लइका दी त कपारे पर बइठावल जाई अउर कहीं हम आ गइनी त माई के लतिआवल जाई। हँसी की रोईं हमरा खुदे नइखे बुझात। हमरा त बुझाता की अब खाली उहू लइकिनी जनम ले पाइ जवन कवनो बेस्या माई की गोद से पयदा होई अउर ना त नाजायज।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए माई, ए बाबूजी, ए काका, ए भइया! हमके मति मारS जा हो। हमहुँ के जिए द जा। हमहीं से मानव समाज के अस्तित्व बा, जइहा हमार समूल नास हो जाई ओहि दिने मानव समाज भी ए धरती से मिट जाई। समधी-समधिन, सार-बहनोई, जीजा-साली, पतोही, दुलहा-दुलहिन जइसन सब्द खाली सब्दकोसन में रहि जइहेंसन अउर पढ़ावत समय मास्ससाहब कइहें की कुछ समय पहिले ए लोगन के अस्तित्व रहे पर आज इ लुप्त हो गइल बाटे लोग। रउआँ काहें नइखीं सोंचत की सीता, सावित्री, अपाला, घोषा, लक्ष्मीबाई, कल्पना चावला, सायना नेहवाल इ सब लइकिनिए ह अउर हो सकेला की रउरी गरभ में पल रहल कवनो लइकिनी ए ही में से एगो होखे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;रचनाकार के निहोरा-&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; भारत जहाँ औरत के देवी के संग्या देहल जाला, नौरात्रि में कुमारी कन्यावन के माँ दुर्गा के रूप मानि के आदर सहित खिआवल-पिआवल जाला। उहे भारत जहाँ एगो अकेले लक्ष्मीबाई अंगरेजन के दाँत खट्टा क देहलसि, उहे भारत जहाँ पीटी उषा, सायना नेहवाल के कृर्ति के लोहा विस्व मानल। आजु हमनी जान के का हो गइल बा। एगो महान धारमिक देस जवनन की धरम-ग्रंथन में नारी के महत्ता हर तरह से प्रतिपादित बा ओही देस में नारी के साथ एइसन व्यवहार? आखिर काँहे। ग्रंथन में पिता-रिन से पहिले माता-रिन के बात बतावल जाला। हम त इहे कहबि की लइकिनी कुल के भी उचित सिक्षा दीं, संस्कार दीं। कहल गइल बा की &lt;em&gt;&lt;span style="color: magenta;"&gt;‘यत्र नार्यस्तु पूज्यन्ते रमन्ति तत्र देवता’&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; त ए बात के समझीं अउर कन्या के सनमान दीं। शिवाजी के शिवाजी बनवले में माई जीजाबाई के ही हाथ रहल। डा. राधाकृष्णनन जी कहले रहने की अगर मातालोग अच्छा रही त देस अपनी आप ही अच्छा हो जाई। महिला वर्ग की परति समाज में जागरूकता लाईं अउर का सही बा अउर का गलत ए बात के समझाईं। जय भारत।।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;-प्रभाकर पाण्डेय “गोपालपुरिया”&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-2009359921540887234?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/2009359921540887234/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=2009359921540887234&amp;isPopup=true' title='2 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/2009359921540887234'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/2009359921540887234'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/07/blog-post_14.html' title='मति मारीं हमके (गरभ में पलि रहल एगो लइकी के गुहार)'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://2.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TD6iEjpjmFI/AAAAAAAABr8/ilqlSmyzv8M/s72-c/3eda6013607841b2.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-5744479572044567951</id><published>2010-07-06T00:01:00.000-07:00</published><updated>2010-07-21T05:56:55.137-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='आलेख (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>अउर महँगाई घटि गइल...हा..हा..हा..हा</title><content type='html'>&lt;div style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"&gt;&lt;a href="http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TDL7z_TJARI/AAAAAAAABrU/6z6Fjdkx4l0/s1600/band4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; cssfloat: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"&gt;&lt;img border="0" rw="true" src="http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TDL7z_TJARI/AAAAAAAABrU/6z6Fjdkx4l0/s320/band4.jpg" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;केतना खुसी के बाति बा की काल्ह की बंद से महँगाई घटि गइल. हाँ भाई...काँहें हँसतानि..घटल नइखे का? खैर हो सकेला रउरा खातिर ना घटल होखे पर ए बंद से हमार महँगाई त घटि गइल मतलब हमरा त बहुते फायदा भइल. अब सुनीं बतावतानी-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;काल्ह सबेरवें-सबेरवें रामखेलावन भाई अइने अउर हम से कहने, “का हो चिघारू भाई, का हालि बा?” हम कहनी, “कुछ ना भाई. लागता महँगाई जिए ना दी. आजु लागता कामो पर जाए के ना मिली.” हमार एतना बाति सुनि के रामखेलावन भाई त लगने जोर-जोर से हँसे. हम कहनी, “हमार आफति में परान बा अउर तोहरा हँसल नीक लागता.” ए पर रामखेलावन भाई कहने, “भाई चिघारू, तोहार कवनो जबाब नइखे. हमरा इ ना बुझाला की तूँ कवने दुनिया में रहेलS?” हम कहनी, “हम समझनी ना.” “त ल सुनS, हम सुनावतानी”, एतना कहि के रामखेलावन भाई सुरु हो गइने. “अरे भाई महँगाइए के ले के त आजु भारत बंद के नारा बुलंद करे के बा. देखS आजु की बाद महँगाई कवनेगाँ दुम दबा के भागि जाले.” हम कहनी, “भाई, ए बंद-ओंद से कवनो फायदा ना होई. इ सब ओट के राजनीति हS. ए से नोकसान जनते के होई. ए में गरीब जनता ही पीसी.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हमरी एतना कहते त रामखेलावन भाई आग-बबूला हो गइने अउर मुँह फूला के कहने, “तूँ त खालि अपने धुनबS, हमार बात त मनबS ना, जा जवन बुझा उ करS, अब हम तोहके ना समझाइबि.” अरे अबहिन हमार अउर रामखेलावन भाई के बात चलते रहे तबलेकहिं मलिकाइनियो घर में से निकलि अइली अउर आवते घुँघुट काँड़ि के रामखेलावन भाई से कहली, “इहाँ के कबो केहू के बात मनले बानी की आजु राउर मानबि.” हम कहनी, “अब तूँ का बीचे में कूदि पड़लू. (रामखेलावन भाई की ओर देखि के) बतावS रामखेलावन भाई, का करे के कहत रहलS हS.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;रामखेलावन भाई कहने, “हम तS तोहार महँगाई कम करे आइल रहनी हँ.” तब हम कहनी, “तS कS दS.” हमार इ बाति सुनि के रामखेलावन भाई एगो लंबा-चवड़ा भासन दे देहने. उ हमसे कहने, “आजु तूँ काम पर मति जा. बिहने आफिस में कहि दिहS की कवनो सवारी ना मिलल ए से हम आफिस ना आ पवनी. ए तरे तोहार हाजिरियो लागि जाई अउर आजु की दिन के तनखाहो ना कटी। अउर हाँ तहरी साहबो के पता बा की आजु भारत बंद बा। तूँ हमरी साथे आवS, हम तोहके आजु खिआइबि-पिआइबि अउर दु सौ रुपयो देइबि।” रामखेलावन भाई के बाति सुनि के हमरा बहुत अचंभा भइल अउर खुसी भी। अब हमरा बुझात रहे की इ त सही में हमार महँगाई कम हो रहल बा। आजु आफिसो ना जाए के परी अउर फीरिहा खइले-पियले की बाद दु सौ रुपयो मिली।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हम झट से तइयार हो के रामखेलावन भाई की साथे चलि देहनी। अरे इ का हमनीजान ज्यों-ज्यों आगे बढ़े लगनीजान, हमनीजान की साथे अउर लोग भी जुड़े लागल. देखते-देखत एगो मजिगर भीड़ हो गइल। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हम भीड़ में रामखेलावन भाई की साथे एकदम आगे रहनी अउर बंद की खिलाफ नारा लगावत रहनी। भीड़ दुकान-सुकान बंद कराबत, तोड़-फोड़ करत आगे बढ़त रहे...अरे भाई हम त एगो दोकानदारे के दु चटकन मारि के दु-चारिगो साबुनो ओकरी दोकानी में से ले के एगो झोरा में ध लेहनी। अब हम बहुत खुस रहनी काँहे की अब हमरा बुझात रहे की हमार मँहगाई कम हो रहल बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;आगे बढ़ले पर एगो आदमी लउकल. उ साइकिल पर सवार रहे अउर कुदारी लटकवले रहे। भीड़ के देखते उ साइकिल पर से हड़बड़ा के उतरि गइल अउर रस्ता से किनरिया गइल। हम दउड़ि के ओकरी लगे पहुँचनि अउर कहनी, “का हो सरऊ, आजु तोहरा मालूम नइखे की महँगाई की खिलाफ पूरा भारत बंद बा.” एतना कही के हम ओकरी साइकिल में से हवा निकाले लगनी अउर तवलेकहीं भीड़ में से दु-चार आदमी आगे बढ़ि के ओके थपरियावे लागल। उ मनई साइकिल छोड़ि के घिघियाते कहलसि, “हमरा दु गो छोटे-छोटे लइका बानेसन अगर हम काम पर ना जाइबि त हमरी घरे चूल्हि ना जरी।” ओकर इ बाति सुनि के हम एक चटा लगवनी अउर कहनी, “अरे भकचोनरा, एक दिन तोर लइका खइहेंकुलि ना त ठीके बा न..महँगाई कम होई.” एकरी बात ओ मनई के घिघियात छोड़ि के हम भीड़ की साथे आगे बढ़ि गइनी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;साझिखान ओ दु सौ रुपया में से 100 रुपया के मुरगा ले अइनी अउर मलिकाइन से कहनी की आजु मुरगा-भात खाइल जाई. तबलेकहीं रामखेलावनो भाई एगो देसी अद्धा ले आके दे गइने अउर कहि गइने की खइले-पियले की बाद ए के ले के आराम से सुति जइहS. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;रातिखान खात समय हमार लइका कहलसि, “बाबूजी, केतना अच्छा बा. रोज बंद रहे के चाहीं. हमरा इस्कूले ना जाए के परी अउर रोजो मुरुगा खाए के मिली.” हम अपनी लइका की बाति पर धेयान ना देहनी अउर खइले-पियले की बाद अद्धा मारि के सुते चलि गइनीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अरे इ का हम लाख कोसिस करीं पर निंदिए ना आवे. बार-बार ओ गरीब मजदूर के चेहरा आँखि तर आके घुमि जा. ओकर घिघिआइल मोन परे. हमार सिर घुमे लागल, हम सोंचे लगनी की आजु हम त मुरुगा कइनी हँ पर हमरी चलते केतने गरीबन किहाँ चूल्हि ना बराइल होई. जवन भी नोकसान भइल, बस आदि फुँकाइल, दोकानि आदि लुटाइल का ए से मँहगाई कम हो जाई? हमरिए तरे आजु नेतो हिंकभर खा के पटा गइल होइहेंसन.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;का महँगाई कम कइले के इहे एगो तरीका बा. ए में त गरीब जनता ही पिसातिया. ए बंद से का मिलल भारत के अउर भारत की जनता के. इ सवाल हमरी मन में घुमे लागल. ए बंद से हमरी भारत के केतना नोकसान भइल. हमनीजान विकास की छेत्र में केतना पीछे घसकि गइनीजां. इ नेता ओट के राजनीति क के आपन उल्लू त सीधा क लेहनेसन पर बरबादी भारते के भइल, भारत की जनते के भइल अउर एकर परिनाम इ होई की कवनो भी पारटी के सरकार आई उ महँगाई रोक ना पाई, ओकरा त ए सब के भरपाई करे खातिर महँगाई बढ़ावहीं के परी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;भगवान सदबुद्धि दें भारत की नेता लोगन के अउर ए नेतन की पिछलग्गु लोगन के। अरे भाई जइहा हर भारतवासी भारत की बारे में, जनता की बारे में सोंचे लागी ओहिदिने महँगाई, भस्टाचार, गरीबी, छेत्रवाद, निरछरता आदि के दुम दबा के भागे के पड़ी। कांहे की जइया कवनो भी नेता ओट से ऊपर हो के सोंची, भारत की बिकास के लेके के सोंची, भारत की जनता की हित में काम करे लागी...ओही दिन गाँधीजी की रामराज के सपना साकार हो जाई।। साकारात्मक सोंची, देस अउर समाज की बारे में सोंची. जय हिंद। जय भारत।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;प्रभाकर पाण्डेय, “गोपालपुरिया”&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-5744479572044567951?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/5744479572044567951/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=5744479572044567951&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5744479572044567951'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5744479572044567951'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/07/blog-post.html' title='अउर महँगाई घटि गइल...हा..हा..हा..हा'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/TDL7z_TJARI/AAAAAAAABrU/6z6Fjdkx4l0/s72-c/band4.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-1165500308357071719</id><published>2010-06-28T04:58:00.000-07:00</published><updated>2010-07-21T06:00:05.221-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='गीत-गवनई (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>एगो ....मजदूर के दरद</title><content type='html'>&lt;span style="color: #990000; font-size: large;"&gt;एगो मजदूर के दरद। जवन अपनन की भला खातिर अपन से दूर हो गइल.....&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;नून-तेल-भात कबो, कबो दलिपिठवा, &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कबो-कबो खाईं हम भुजा अउरी मिठवा,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कबो लिट्टी-चोखा त कबो रोटी-चटनी,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कई-कई राति त बिना खइले कटनी,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कबो मिलि जाव एक मुठी सतुआ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;कबो-कबो खिचड़ी खिया दे नथुआ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;केतने संघतिया त खइले बिना मरलें,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;उनकी घरवाला त सुधियो ना पवलें,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जीवन का होला इ कबो ना बुझाइल,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;पचीसे बरिसवा में बुढ़ापा आइल,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;भइल बा बिआह, इहो ना मोन परे,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;तब्बो मनवा त इहे चाहे पहुँचि जाईं घरे,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;मनवा मसोसि के हम रहि गइनी,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अपनी बाबू के मुहँवा देखिओ ना पवनी,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;उहे हमार बाबू, आजु एइसन हो गइने,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हमरिए नाव पर लूट-पाट कइने,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;मुअले की बादों हम उनके एतना दे गइनीं,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;तबो उनहीं की मुँहे से ...मजदूरे कहइनी।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;लोग कहे, कहे द पर तूँ मति कहS,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए हमार बाबू तूँ, तूँ भोजपुरिए रहS।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;प्रभाकर गोपालपुरिया&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-1165500308357071719?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/1165500308357071719/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=1165500308357071719&amp;isPopup=true' title='2 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/1165500308357071719'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/1165500308357071719'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/06/blog-post_28.html' title='एगो ....मजदूर के दरद'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-5856449221005988472</id><published>2010-06-24T23:02:00.000-07:00</published><updated>2010-07-21T06:02:11.971-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='बरत-तिउहार (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>सुक बरत कथा</title><content type='html'>&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;सुक बरत कथा बँचले से पहिले हम रउआँ सब के बता दीं की सुक संतोषी माई के दिन मानल जाला अउर बिसेसकर एहि दिने संतोसिए माई के बरत राखल जाला उनहीं के पूजा-अर्चना कइल जाला। हम रउआँ सब के बता दीं की सुक के सुकदेवो महराज के कथा प्रचलित बा अउर संतोसियो माई के। पर अधिकांस सरधालु लोग संतोसिए माई के बरत राखेला।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हम इहाँ रउआँ सब के दुगो कथा सुनाइबि। एगो त सुक बरत के अउर दूसरका माई संतोसी की बरत के। वइसे सुक बरत के मतलबे आज की समय में संतोसी माई की बरतवे से बा। त हम रउआँ सब के बता दीं की ए बरत में मिट्ठा (भेली, गुड़) अउर भुजल चना के बहुते महत्ता ह। परसाद की रूप में इहे राखे के चाहीं अउर कथा समाप्ति अउर आरती कइले की बाद बाँटे के चाहीं। इ बरत करेवाला के गऊमाता के भी गुड़ अउर भुजल चना खिआवे के चाहीं एसे बहुत पुन्न मिलेला।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ए बरत में पूजा की अस्थान पर कलसा में पानी राखे के जाहीं अउर कलसा की मुँहे पर परई चाहें कटोरा में गुड़ अउर भुजल चना रखे के चाहीं। घी के दिया जरावे के चाहीं। एइदिन खीर, पूड़ी, चना के साग आदि ही खाए के चाहीं पर उहो एको टाइम पूजा कइले की बाद। खट्टा चीजन से त एकदम परहेज करे के चाहीं अउर केहू के देबहुँ के ना चाहीं नाहीं त सब कइल-धइल बेकार हो जाई। पूजा समाप्त भइले की बाद ए पानी के पूरा घर में छिड़क देबे के चाहीं अउर हाँ ए बरत में सवा के बहुत महत्व ह। जइसे सवा रूपया, सवा किलो कवनो सामान चाहें सवा दु रुपया या सवा दु किलो समान। ए बरत के करेवाला के परेम से हमेसा संतोसी माता के नाव जपत रहे के चाहीं। ए बरत की कइले से सब मनोकामना पूरन होला। अगर एकदम मन से, परेम की साथे, बिधि-बिधान से इ बरत कइल जाव त तीने महीना में एकर लाभ लउके लागेला। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जब ए बरत के बइठावे के होखो त आठ लइकन के बोला के खीर, पूरी, चना के साग आदि खिआवे के चाहीं अउर अपनी सक्तिनुसार दान-दक्खिना देबे के चाहीं। संतोषी माता की जयकारा की साथे परसाद बाँटे के चाहीं। बोलीं सभे संतोसी माई की जय।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब आईं सभें हम रउआँसब के सुक बरत कथा सुना दे तानी। पहिलका कथा सुक्र महराज से संबंधित बा अउर ए में शुक महराज के महिमा बा जबकि दूसरका में माई संतोसी के महिमा गावल गइल बा। हम त रउआँ सब से इहे बिनती करबि कि अगर सुक के बरत राखे के होखे त दुनु कथा सुन लेहल करीं सभे। बोलीं सभें माई संतोसी की जय। सुक (शुक्र) भगवान की जय।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: #cc0000;"&gt;शुक बरत कथा-1&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;बात बहुत पुरान ह। मानिकपुर नाव की नगर में लाला, बाभन अउर बनिया जाति की तीनिगो लइकन में बहुते इयारी रहे। उ अधिकतर एक्के संघे रहेंकुलि। ओ तीनुकुलि के विआह हो गइल रहे। इहाँ तक की बभने अउर लाला जाति की लइकन के गवनो हो गइल रहे पर बनिया की लइका के अबहिन गवना ना भइल रहे। एकदिन बाति-बाति में बाभन अउर लाला के लइकवा बनिया की लइकवा से कहने कुलि की तोहार घर त धन-धान्य से भरल बा। तोहरा कवनो चीज के कमी नइखे पर तोहरी मेहरारू की बिना त सब सून्ने बा, बेकारे बा। तूँ काहें नइखS आपन गवना करा लेत। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;इ बाति बनिया की लइका की दिमागे में बइठि गइल अउर उ तुरंते घरे जाके अबनी माई-बाप से कहलसि की हम ससुरारी अपनी मेहरारू के लिआवे जातानी। ओ लइका के बाति सुनिके ओकर माई-बाप हैरान हो गइल। उ लोग समझावल लोग की बाबू, सुभ साइति में तोहार गवना के दिन धरा जाई। तूँ तनि सबर करS। पर उ लइका मानल ना अउर अपनी ससुरारी चलि गइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ससुरारी में बनिया की लइका के बहुते मान-जान भइल पर जब ओकर सास-ससुर जानल की ई हमरी लइकिनी के बिदा करावे आइल बा त उ लोग ओ बनिया की लइका से कहल लोग की कुछ दिन सबर करS काँहे की शुक अबहिन अस्त हो (डूब) रहल बाने अउर एइसन समय में बिदाई कइल ठीक ना होला। हाँ कुछ दिन की बात सुभ साइति में बिदा क देहल जाई। पर बनिया की लइका पर त कुछु अउरे सवार रहे। उ केहू के बात ना मनलसि अउर अपनी जिद पर अड़ल रहि गइल की हम बिहनहीं अपनी मेहरारू के बिदा करा के ले जाइबि। अंत में ओकर सास-ससुर भी हारि के अगिला दिने अपनी लइकिनी के बिदा क देहल लोग।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जब बनिया के लइका अपनी मेहरी के ले के चलल त रास्ता में ओकरी पर आफति के पहाड़ टूट परल। जवने बैलगाड़ी से उ आवत रहे ओकर पहिया निकलि गइल अउर उ दुनु मरद-मेहरारू नीचे गिर गइनेकुलि अउर आगे के रास्ता पैदले चलल सुरु कइने कुलि। उ ज्यों आगे बढ़ने कुलि त्यों डाकू ओ दुनुन पर हमला क के सब सामान, गहना-बीख्खो छिन लेहने कुलि इहाँ तक की थोड़े मरबो कइनेकुलि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब आगे के दास्तान सुनीं। अब कवनोंगा रोवत-गावत दुनु मियाँ-बीबी घरे पहुँचल लोग। रातिखान खइले-पियले की बाद जब सुत्ते गइल लोग त बनिया की लइका के साँप डँसि लेहलसि। अब त बनिया की घर में रोवन-पीटन पड़ि गइल। दूर-दूर से साँप झरवइया, बड़े-बड़े डाक्टर, बैद आइल लोग पर ओ बनिया की लइका के ना बँचा पावल लोग। अब बनिया ओ गाँव की पंडीजी के बोलवलसि अउर पुछलसि की अब का करे के चाहीं। पंडीजी कहने की घबरइले के ताक नइखे। तोहार लइका शुक (शुक्र) अस्त (डूबत) की समय में अपनी मेहरारू के बिदा करवलसि ह एही बजह से इ सब भइल ह। अब ए दुख से बँचे के इहे उपाई बा की तोहलोगन घरभरि सुक के बरत राखजा अउर कथा सुनजा। शुक (शुक्र) देव सब ठीक क दीहें।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एकरी बाद पंडीजी की कहले से उ बनिया फेन से अपनी मुअल लइका के ओकरी बहू की साथे ओकरी ससुरारि भेजि देहलसि। ओ बनिया के पतोही ससुरारि पहुँचि के बिधि-बिधान की साथे परेम से शुक के बरत कइलसि अउर कथा सुनि के परसाद बँटलसि अउर खुदे खइलसि। उ बार-बार अपनी पति की गलती खातिर शुकदेव से छमा मँगलसि। भगवान सुक के किरिपा भइल अउर ओकर पति उठि के बइठि गइल। इ खबर ओ लइका के पिताजी के जब मिलल त उहो बहुते परसन्न होखे बहुत दान-पुन्न कइने। एकरी बाद उ बनिया के लइका कुछ दिन अपनी ससुररिए में रहल अउर जब शुक उगि गइने त अपनी मेहरारू के बिदा कराके अपनी घरे ले आइल। सुक की बरत अउर पूजा कइले से ओकुलि के घर धन-धान्य से भरि गइल। ओ कुलि के सारा दुख दूर हो गइल। बोलीं सभे सुक महराज की जय।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;शुक बरत कथा-2 (संतोसी माई के बरत कथा)&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब आईं माई संतोसी के बरत कथा सुन लेहव जाव। ए बरत कथा के सुनले से सब दुख-दरद दूर हो जाला अउर घर में सांति-सुख-समरीधी के बास हो जाला। निहसंतान के संतान के प्राप्ति हो जाला अउर गरीब की घर में घन के बरसात हो जाला। संतोसी माई के महिमा अपरम्पार बा। जय हो माई संतोसी। अब कथा सुनीं- &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एगो गाँव में एगो बूढ़ि मेहरारू रहति रहे। ओकरा सातगो लइका रहेनेकुलि अउरी सगरीकुलि के बिआहो हो गइल रहे। छौगो बड़का लइकवा त मेहनती रहेनेकुलि पर सबसे छोटका एक नंबर के आलसी रहे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;रोज जब बुढ़िया खाना बना ले त अपनी बड़कन छौओ लइकवन के बोला के खिआ दे अउर सबसे बाद में अपनी छोटका लइकवा के बोला के खिआवे अउर छोटका लइकवा के जवन जूठ बचें उहे खाए के देव। छोटका लइकवा असकतिआह त रहे पर बहुते भोला रहे। उ अपनी माई से बहुते परेम करे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एकदिन बात-बात में बुढ़िया के छोटका लइकवा अपनी मेहररुआ से कहलसि की देखतारू हमार माई हमके केतना मानतिया। इ बात सुनि के ओकर मउगी हँसलि अउर कहलसि, हँ मालूम बा तब्बे न उ तोहके जूठ-काँट खिआवेली। अपनी मउगी के इ बाति सुनिके उ छोटका लइकवा कहलसि की एइसन होइये ना सकेला। तब ओकर मउगी कहलसि की ठीक बा एकदिन जब तूँ खुदे देखबS तब तोहरा पता चलि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एकदिन के बाति ह की एगो बड़हन तिउहार पड़ल। बुढ़िया नाना परकार के वेयंजन, मिठाई आदि बनवलसि। बुढ़िया के लइकवा इ देखे खातिर की का ओकर माई ओके सही में पेयार ना करेले, उ का कइलसि की बेमार होखले के बहाना बना के एगो चागर ओढ़ि के रसोइएघर में सुतले के नाटक कइलसि। जब ओकर छओ भाई खाना खाए अइनेसन त ओकर माई ओकुलि के बहुते ठूँस-ठूँस के खिअवलसी। जब उ खा-ओ के चलि गइने कुलि त उ बुढ़िया अपनी छोटका लइका के जगवलसि अउर कहलसि की ए बाबू तूहूँ खालS। एन्ने बुढ़िया का कइले रहे की ओकरी छओ बड़कन लइकवन की खइले की बाद जवन जूठ बँचल रहे उहे एगो थरिया में क के अपनी छोटका लइकवा के खाए के देहलसि। छोटका लइकवा के अब सबकुछ समझि में आ गइल। उ खइलसि ना आ तुरत्ते माई से कहलसि की हम परदेस जातानी। ओकर माई कहली ठीक बा जातारS त जा। के तोहके रोकता।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एकरी बाद उ लइका घर में परदेस जाए खातिर निकलल। निकलत समय ओकरा अपनी मेहरारू के इयादि आइल। ओकर मेहरारू गोहरउरी में गोहरा पाथति रहे। उ गोहरउरी में गइल अउर अपनी मेहरारू से कहलसि की हम परदेस जातानी। तूँ संतोस से रहिए अउर अपनी धरम के पालन करिहS। हम कुछ कमइले-धमइले की बाद लवटबि। इ बाति सुनिके ओकर मेहरारू रोवाँसू होके कहलसि की रउआँ खुसी-खुशी जाईं अउर हमार चिंता मत करीं। भगवान हमार अउर राउर दुनु जाने के सहायता करीहें। एकरी बाद उ लइका आपन अँगुठी निकाली के अपनी मेहरारू के अपनी इयादि खातिर दे देहलसि अउर ओकरी मेहरारू की लगे त ओ बेरा कुछु रहबे ना कइलि ए वजह से ऊ अपनी मगदे की पीठी पर गोबर से आपन पंजा मारि देहलसि। अउर कहलसि की राउर निसानी हमरी लगे बा। ए के देखि के हम संतोस करबि पर रउआँ हमके बिसराइबि मति। एकरी बाद उ लइका चलि गइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;उ बुढ़िया के लइका चलत-चलत एगो नगर में पहुँचल अउर एगो दोकानी पर जाके ओ दोकानी की मालिक से कहलसि की हमके रऊआँ अपनी इहाँ नोकरी पर रखि लीं। दोकानी के मालिक कहलसि की ठीक बा पर तोहार काम देखले की बादे हम तोहार तनखाह तय करबि। उ लइकवा कहलसि की ठीक बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;उ लइका ओ दोकानी पर लागल मन अउर मेहनत से काम करे। उ ओ दुकान के अपने दुकान समझे अउर दुकान की मालिक के कब्बो सिकायत के मवका ना दे। दोकान के मालिक ए लइका के मेहनति अउर अपनापन देखि के बहुते खुस होंखे। धीरे-धीरे उ लइका ओ दोकानि के लेन-देन भी देखे लागल। अब त ओ दोकानी के सेठ एकदम निफिकिर हो गइने अउर ओ लइका के अच्छा तनखाह देबे लगने। कुछ सालि अउर बीतल अउर ओ दोकानी की मालिक की चलते लइकवो एगो बड़हन सेठ हो गइल। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एन्ने ओ लइका की मेहरारू के ओकर सास-ससुर बहुत दुख देव लोग। सारा घर के काम ओही से करावे लोग। ओके पिसाने की भूसी के लिट्टी बना के खाए के देव लोग। ओकरा जंगल में से लकड़ियो बीनि के ले आवे के परे। एकबेर जब उ लकड़ी लेआवे जंगल की ओर जात रहे त रास्ता में कइगो मेहरारू संतोसी माई के बरत करत रहनीकुलि। उ उहँवे रुकी के लागलि ओ कथा के सुने। कथा खतम भइले की बाद उ ओ औरतन से पुछलसि ए इ सब रउआँ सब केकर बरत-पूजा-पाठ करत रहनी हँ जा अउर एकर का फल मिलेगा। ओकर बाति सुनिके एगो मेहरारू कहलसि की हमनीजान माई संतोसी के बरत कइले बानी जाँ अउर उनहीं के कथा सुनत रहनी हँ जा। ए बरत की कइले से सब प्रकार के दुख दूर हो जाला। निहसंतानी के संतान त कुआँरी के जोग बर मिल जाला। गरीब अमीर हो जाला। पति के पत्नी पर त पत्नी के पति पर नेह, छोह एकदम से बढ़ि जाला। उ कबो एक दुसरा से बिछुड़ने ना। इ सब संतोसी माई की किरिपा से आसानी से संभव हो जाला। एकरी बाद उ मेहरारू इ बरत कइसे करे के चाहीं उहो बतवलसि। उ कहलसि की अपनी सामर्थ की अनुसार ए बरत के करे के चाहीं। निराहार रही के नहा धो के माई संतोसी के आराधना करे के चाहीं। अगर केहू कथा सुनेवाला ना मिले त घी के दीपक की सामने खुदे परेम से बइठि के ए कथा के बाँचे के चाहीं। वइसे त तीन महीने में इ बरत पूरा हो जाला पर कबो-कबो एक्को सालि लागि जाला। पर धीरजपूर्वक ए बरत के करत रहे के चाहीं। माई संतोसी जरूर सब मनोकामना के पूरा करिहें।&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;इ सुनले की बाद ओ लइका के मेहरारू बहुते खुस हो गइलि अउर ओ मउगिन के बहुते परसंसा कइलसि। उ का कइलसि की जंगल से लकड़ी बिटोरी के ओ के बेंचि देहलसि अउर जवन पइसा मिलल ओही से पूजा के सामान गुड़, चना आदि खरीद लेहलसि। जब ऊ आगे बढ़लि त रस्ते में एगो संतोसीमाता के मंदिरो मिली गइल। उ मंदिर में जा के संतोसी माता की चरनन में बइठि गइल अउर माई से बिनती कइलसि की हे माई हम गँवार हईं, हमरा कुछु पता नइके। बरत कइसे कइल जाला इहो ठीक से पता नइखे। हे माई हम तोहरी सरन में बानी। हमार दुख दूर करS। माई त दयालु होखबे करेले। उ जब ए बुढ़िया की छोटकी पतोहि के करुन पुकार सुनलसि त पसीजि गइल। अगिला सुक की अवते ओके एगो चिठ्ठी अउर कुछ पइसा मिली गइल जवन एकर पति भेजले रहने। पर इ पइसा पा के घमंडिआइलि ना बलुक अउर भी परेम की साथे लागलि सुक के बरत करे। अउर हाँ उ बँचल पइसन के अपनी परिवार खातिर खरच करे पर ओकर जेठानी आदि ओके बहुते तंग करेंकुलि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अगिला सुक के ऊ फेन से संतोसी माता की मंदिर में पहुँचलि अउर माई से करुण स्वर में बिनती करे की हे माई हमके रुपया-पइसा का होई, हमके त हमार सुहाग चाहीं। कहल जाला की अगर परेम से भगवान के इयादि करS त उ जरूर सुने लें। ए औरत के करुन पुकार सुनि के माई संतोसी के आवे के परल अउर उ कहली की बेटी तें चिंता मति करु तोहार सुहाग जरूर निमने-निमने लवटि आई। माई से इ सांत्वना पा के ऊ बुढ़िया के पतोही जंगल में लकड़ी ले आवे चलि गइल अउर एन्ने संतोसी माई सोंचली की हमरा अब एकरी मरदे के हर हालत में एकरी लगे ले आवे के बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ओही रातिखान माई संतोसी बुढ़िया की ओ सबसे छोटका लइका की सपना में अइली अउर कहली की तूं काहें आपन घर-बार भुला गइल बाड़S। उ लइका सपना में ही बुदबुदाइल की हे माई हम कुछ भुलाइल नइखीं, हमरा सब केहू बा। ए पर संतोसी माई कहलि की तोर मेहरारू बहुते दुख उठा रहल बिया अउर तूँ इहाँ आराम से सुत्ततारS। ए पर उ लइका कहलसि माई हम परदेस में बानी। आखिर कवनेगाँ ओकरी लगे जाईं। माई कहली की तूँ चिंता मति करS हम सब बेवस्था क देइबि। हाँ तूँ एगो काम करिहS सबेरे उठी के माई संतोषी के नाव लीहS, घीव के दिया जरइहS अउर ओकरी बाद दोकानी पर जइहS।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जब लइका सबेरे उठल त सपना में जवनेगाँ माई बतवले रहली ओहींगा कइलसि। अरे ई का जब उ दोकानी पर पहुँचल त ओकर सारा सामान नगदी अच्छा दाम में बिकी गइल। जवन-जवन लोग करजा चाहें उधार सामान ले गइल रहे, उ हो लोग चुकता क देहल। एकरी बाद उ कुछ मिठाई, गहना, कपड़ा आदि खरीदलसि अउर अपनी घर की ओर रवाना हो गइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ओने का भइल की जब ओकर मेहरारू लकड़ी लेआवे चललि त पहिले संतोसी माई की मंदिर में गइल। संतोसी माई कहली की तोर मरद आ रहल बा। तें एगो काम करू, लकड़ी के तीनीगो बोझा बनाऊ। एगो नदी की किनारे रखि दे, एगो हमरी मंदिर पर अउर तीसरका अपनी सिर पर अउर जब तें लकड़ी ले के घरे पहुँचिहे त अपनी सासु से जोर से कहिहे की ल हे सासुमाता, हई लकड़ी ल, भूसी के लिट्टी खाए के द अउर हई घर में पहुना के आइल बा।&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ओ लइका के मेहरारू जवनेगाँ संतोसी माई बतवली ओहींगा कइलसि। जब लइका मंदिर पर पहुँचल त उ अपनी मेहरारू के त पहिचनलसि ना पर ओही से पूछी के ओकरिए लकरी पर खाना बनववलसि अउर खइले की बाद घरे गइल। जब इ मेहरारू अपनी सिर पर लकड़ी ले के घर की दुआरी पर पहुँचलि त हाँ लगवलसी की ए सासुमाई, हई लकड़ी ल, भूसी के लिट्टी खाए के द अउर हाँ हई घर में नया पहुना के आइल बा।&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अपनी छोटकी पतोही के बाति सुनि के सासु बाहर निकलली अउर कहली की बहू ते एइसन काँहे कहतारे। तोके लकड़ी ले आवे के कहल ह। आउ बइठ, तोरा खातिर अच्छा-अच्छा पकवान बनवले बानी। तवलेकहीं ओ बुढ़िया के छोटको लइकवा ए दुनुन के बाति सुनि के घर में से बाहर निकलल अउर अपनी माई से पूछलसि की हे माई इ के ह? ए पर ओकर माई कहलसि की ए बाबू इहे न तोहार मेहरारू हई। बारह बरिस हो गइल तोहके घर से गइले अउर तबसे इ खालि एन्ने-ओन्ने खुमे ले अउर खालि खाए की समय आवेले। अउर देख इ तोके देखि के हमसे भूसी के लिट्टी माँगि के हमके बदनाम कइल चाहतिया। लइकवा अपनी मेहरारू के देखि के बहुते सरमिंदा भइल अउर अपनी गलती खातिर माफी मँगलसि अउर अपनी माई से कहलसि की माई हम सब समझि गइल बानी तोरा सफाई देहले के काम नइखे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एकरी बाद ओ बुढ़िया के उ छोटका लइका उहवें एगो नया घर में राजा की तरे सान-सौकत से अपनी मेहरारू की साथे रहे लागल। दुनु मियाँ-बीबी माई संतोसी के बरत करेसन अउर दान-पुन्न करे सन।&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;एकरी बाद एकदिन ओ लइकवा के मेहरारू कहलसि की हमरा आपन बरत के बइठावे के बा तो ओकर मरदा कहलसि की ठीक बा। जइहा बरत के बइठावे के रहे ओई दिन उ खीर, चना के साग आदि बनवलसि अउर अपनी जेठ की लइकन के खाए खातिर बोलवलसि। जेठनिया अपनी लइकवन से कहलसि की खात समय खटाई मँगिह कुलि। लइका खीर खइले की बाद लगनेकुलि खटाई माँगे। पर उ मोने क देहलसि। पर अंत में लइका कहने कुलि की कुछु पइसे द। पइसा लेके उ लइका दउड़ि के खटाई किनी ले अइनेसन अउर लगनेसन खाए। ए तरह से ओकर बरत भंग हो गइल अउर ओन्ने राजा के सिपाही आके ओकरी मरदे के पकड़ि के ले के चलि गइने कुलि की उ चोरी से एतना पइसा ले आइल बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अब त ओ मेहरारू पर फेर से दुख के पहाड़ टूटि गइल अउर उ रोवत-रोवत संतोसी माता की मंदिर में पहुँचलि। संतोसी माता कहली की तोर बरत खंडित हो गइल ह जवने की वजह से इ दुख आइल ह। अब त अगिला सुक के बिधि-बिधान से फेर ए बरत के बइठइहे पर धेयान रखिहे की इ भंग नाहीं होखे के चाहीं। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अगिला सुक के फेन से उ मेहरारू परेम से बिधि-बिधान से बरत बइठवलसि पर ए बेरी उ खाए खातिर आस-पड़ोस की आठगो लइकन के बोलवलसि। ओकर बरत पूरा हो गइल। ओकर पति भी घरे वापस आ गइल अउर कहलसि की राजा ए धन के कर लेबे खातिर बोलवले रहने हँ। हम उहो दे देहनी। संतोसी माई की किरिपा से ओ कुलि के कवनो चीज के कमी ना रहि गइल अउर नो महीना की बाद एगो सुन्नर पुत्रो के प्राप्ति भइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;उ अब हर सुक के अपनी लइका अउर मरदे की साथे संतोसी माता की मंदिर में जाव अउर खूब दान-पुन्न करे। माई संतोसी सोंचली की इ त हर सुक के हमरी खरे आवेले त हम काँहे ना बिहने एकरिए घरे चलीं। अगिला दिने माई संतोसी आपन भयानक रूप बनवली। अपनी मुहें पर गुड़ अउर चना एक्के में मिला के पोती लेहली अउर ओ मेहरारू की घरे पहुँचलि। माई संतोसी के देखते ओ मेहररुआ के सासु चिल्लाईलि, अरे बाप रे इ कवनि चुड़इल ह जवन हमरी घर में घुसल चलि आवतिया। उ अपनी लइकन से चिल्लाइल की लाठी ले के आवसन अउर ए के मारि के बाहर भगावसन। अपनी सासु के चिल्लाइल सुनि के उ मेहरारू अपनी घर में बाहर निकललि अउर माई संतोसी के देखते पागल हो के चिल्लाई की हमार केतना बड़हन भागि बा की माई संतोसी साछात हमरी घरे आइल बाड़ी। अब त बुढ़िया से रहाइल ना अउर ऊ अपनी छोटकी पतोहिया पर चिल्लाइल की हे चुड़इल के देखि के तें एतना भाव-बिभोर काहें होतारे। अब माई संतोसी ओ बुढ़िया के आपन माया देखवलि तब जाके ओकर दिमाग ठिकाने आइल अउर ऊ माई संतोसी की पैर पर गिर गइल। माई संतोसी ओके छमा क देहली अउर साथे-साथे ओकरी पूरा घरभरि के। बुढिया के छोटकी पतोही सबसे कहलसि की उ इहे संतोसी माई हईं जिनके बरत हम करत रहनी हँ। ओकरी बाद से उ बुढ़िया अउर ओकर पूरा परिवार माई संतोसी के भक्त हो गइल। ओ बुढ़िया की घर में सुख-सांति के बास हो गइल। बोलीं सभे माई संतोसी की जय। ए कथा के जे भी परेम से सुनेला चाहें पढ़ेला ओकर हर मनोकामना पूरा हो जाला। जय जय संतोसी माता जय जय माँ।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;संतोसी माई के आरती-&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय संतोषी माता, जय संतोषी माता। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अपने सेवक जन को, सुख सम्पति दाता॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;सुंदर चीर सुनहरी माँ धारण कीन्हों। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;हीरा पन्ना दमके तन सिंगार लीन्हों॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गेरु लाल जटा छवि बदन कमल सोहे। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;मन्द हसत करुणामयी त्रिभुवन मन मोहै॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;स्वर्ण सिंहासन बैठी चँवर ढुरे प्यारे। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;धूप दीप मधु मेवा, भोग लगे न्यारे॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;गुड़ और चना परम प्रिय तामे संतोष कियो। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;संतोषी कहलाई भक्तन विभव दियो॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;शुक्रवार प्रिय मानत आज दिवस सोही। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;भक्त मंडली छाई कथा सुनत मोही॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;मंदिर जगमग ज्योति मंगल ध्वनि छाई। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;विनय करे हम बालक चरनन सिर नाई॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;भक्ति भाव मय पूजा अंगीकार कीजै। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जो मन बनै हमारे इच्छा फल दीजै॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;दु:खी दरिद्री रोगी संकट मुक्त किये। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;बहु धन धान्य भरे घर, सुख सौभाग्य दिए॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ध्यान धरे जो तेरो मनवांछित फल पायो। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;पूजा कथा श्रवण कर उर आनंद आयो॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;शरण गहे की लज्जा राख्यो जगदंबे। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;संकट तूही निवारे, दयामयी अंबे॥ जय .. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;संतोषी माँ की आरती जो कोई जन गावै। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;ऋषि सिद्धि सुख संपत्ति जी भर के पावै॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;जय संतोषी माता, जय संतोषी माता। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d; font-size: large;"&gt;अपने सेवक जन को, सुख सम्पति दाता॥&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #38761d;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #660000; font-size: large;"&gt;भक्त प्रभाकर पाण्डेय “गोपालपुरिया”&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3826056520031617345-5856449221005988472?l=pandiji.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://pandiji.blogspot.com/feeds/5856449221005988472/comments/default' title='टिप्पणियाँ भेजें'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=3826056520031617345&amp;postID=5856449221005988472&amp;isPopup=true' title='0 टिप्पणियाँ'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5856449221005988472'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/3826056520031617345/posts/default/5856449221005988472'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://pandiji.blogspot.com/2010/06/blog-post_24.html' title='सुक बरत कथा'/><author><name>प्रभाकर पाण्डेय</name><uri>http://www.blogger.com/profile/04704603020838854639</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/_v4fPekgYcck/S4a1ZVAn-ZI/AAAAAAAABn4/rfT9hUv2ICo/S220/ppp.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-3826056520031617345.post-6962333192628365332</id><published>2010-06-23T21:38:00.000-07:00</published><updated>2010-07-21T06:01:18.953-07:00</updated><category scheme='http://www.blogger.com/atom/ns#' term='बरत-तिउहार (भोजपुरी BHOJPURI)'/><title type='text'>बिअफे बरत कथा</title><content type='html'>&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;बिअफे बरत&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: large;"&gt;के महिमा अपरम्पार बा। ए बरत की कइले से बिअफे महराज (बिरहस्पतिदेव) परसन्न होके सब दुखन के दूर क देने अउर अपनी किरिपा से अपनी भक्त के अपनी गरह से होखेवाला अनिस्ट से भी बचा लेने। ए बरत की कइले से हर मनोकामना भी पूरन हो जाला, बिद्या, ग्यान पर अधिकार हो जाला पर हाँ इ बरत बिधि-बिधान से, मन,बचन, करम की सुद्धता से करे के चाहीं। परिवार में अगर सुख-शांति नइखे त ए बरत की कइले से तुरत लाभ होला अउर घर सुख-शांति-समरिधी से भरि जाला।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;इ बरत कम से कम सात बिअफे जरूर करे के चाहीं अउर हाँ जवनेगाँ मंगर की बरत में लाल बस्तुअन के परयोग, बुध की बरत में हरा बस्तुअन के परयोग अधिकाधिक कइल जाला ओहींगा बिअफे की बरत में पीला बस्तुअन के अधिकाधिक परयोग करे के चाहीं। जइसे पीला चंदन, पीला फूल, पीला कपरा आदि। ए बरत में एक्के बेरा भोजन गरहन करे के चाहीं उहो पीयरे भोजन कइले के बिधान बा। अउर भोजन में विसेसकर चना के दालि जरूर होखे के चाहीं। हाँ जवने घर के कवनो मनई ए बरत के करत होखो ओ घर के कवनो भी मनई के बिअफे की दिने साबुन, तेल आदि लगाके नाहीं नहाए के चाहीं अउर ओ घर की औरतन के चोटी आदि भी ना बाँधे के चाहीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;बिअफे बरत में केला की पेड़ के बहुत महत्व हS, मतलब पूजा की जगही पर केला की पेड़ के स्थापना क के पूजा कइल जाला। केला की जड़ में भगवान बिस्नु के पूजन कइल जाला। ए बरत के करेवाला मनई के बिअफे की दिने सूरूज उगले की पहिले जागि के नित्य क्रिया क के नहा-धोके पीअर कपड़ा पहिनि के पूजा घर में जाए के चाहीं अउर बिरहस्पति महराज की फोटो आदि के पीअर फूल, अगरबत्ती आदि जलाके परेम से पूजा करे के चाहीं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकरी बाद कथा सुने के चाहें पढ़े के चाहीं अउर ओकरी बाद आरती क के परसाद बाँटे के चाहीं। अगर संभव होखे त केहू पंडीजी के खिअवले की बादे खुदे खाए के चाहीं। ए परकार से ए बरत के सिद्धी हो जाला अउर बरतकरता के सब मनोकामना पूरन भइले की साथे-साथे घर घन-धान्य, सांति से भरि जाला।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;अब आईं बिअफे बरत के कथा सुनि लेहल जाव, ए कथा के महिमा अपरम्पार बा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;बिअफे बरत कथा-&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;बहुत पहिले के बाति ह। एगो राजा रहने। उ बहुते दानी अउर धारमिक रहने। उ हर बिअफे के बरत राखें अउर दान-पुन्न करें। पर उनकर मेहरारू सीधे उनकरी उलटा रहली। उ ना कवनो बरत करें नाही दान-पुन्न आदि। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकबेर के बाति ह की राजा कवनो कामबस घर से बाहर गइल रहने अउर ओही समय बिरहस्पती महराज एगो साधु की भेस में राजदरबार में भीछा माँगे अइने। जब उ भिक्षाम देहि, भिक्षाम देहि कहने त रानी घर में बाहर निकललि अउर ओ साधु बनल बिअफे महराज से कहली की हम ए दान-पुन्न से परेसान हो गइल बानी। कास कवनो एइसन उपाई मिल जाइत की इ सारा धन बरबाद हो जाइत अउर हमके आराम से रहे के मिल जाइत।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;रानी के इ बाति सुनि के साधुरूप धारी बिअफे महराज कहने की रानी तोहके एइसन ना सोंचे के चाहीं। दुनिया के सब लोग त धन आदि के लालसा राखेला पर बहुत कमे लोग के इ नसीब होला। अगर धन के अधिकता होखे त ए के नीमन काम में खरच करे के चाहीं अउर पुन्न बटोरे के चाहीं। दान कइला से इ लोक अउर परलोक भी सुधर जाला।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;साधुरूपी बिअफे महराज की ए बातन के रानी पर कवनो असर ना परल अउर उ कहली की एइसन धन कवने काम के जवने के सँभलले अउर दान आदि कइले में ही जीवन बिती जा अउर जीवन के आनंद ना मिली जावे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;जब सादुरूप धारी बिअफे महराज के बुझा गइल की रानी पर ए बातन के कवनो असर ना परी अउर उ अपने धुनिहें त उ कहने की ठीक बा, हम जेइसन कहतानी तूँ ओइसने कइल सुरु क दS। रानी खुस हो गइली अउर कहली की बताईं।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;रानी के बात सुनि के साधुरूप धारी बिअफे महराज कहने की तूँ बिअफे की दिने अपनी घर के गोबर से लिपिहS, आपन बार-ओर झारि के चोटी बँधिहS, राजा के बार-दाढ़ी आदि बनावे के कहिहS अउर ए दिने घर में मांस, मछरी आदि बनबइहS। ए कुल तोहरा ढेर दिन ना बस सात बिअफे करे के परी अउर जवन तूँ चाहत बारू उ हो जाई। एतना कहले की बाद साधुरूप धारी बिअपे भगवान आपन राहि ले लेहने।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;अब का, रानी के त उ सबकुछ मिली गइल जवन उ चाहत रहली। बिअफे आवते उ लगली उ सब काम करे अउर करावे जवन साधुरूपधारी बिअफे महराज बता गइल रहने। देखत ही देखत में राजा के सारा धन के नास हो गइल इहाँ तक की राजा-रानी खइले के भी मोहताज हो गइल लोग। जब खाए-खाए खातिर मुए लागल लोग त एकदिन राजा आपन राज छोड़ि के दूसरे राज में चलि गइने अउर लगने लकड़िहारा के धंधा करे। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एन्ने राजा की बिना त रानी पर अउर भी दुखन के पहाड़ टूटि गइल। उनके सब अकिलिए हेरा गइल। अब उ का करें, कुछु समझ में ना आवे। अब त उनके कमा के खिआहूँवाला भी केहू ना रहे। उ एकदिन अपनी धनवान बहिन की लगे गइली। रानी सोंचली की बहिन कीहाँ रहले से गुजारा हो जाई। जब रानी फटेहाल अपनी बहिन की लगे पहुँचलि त ओ बेरा उनकर बहिन बिअफे के बरत रखले रहली अउर परेम से बइठि के बिधि-बिधान से बिअफे के कथा सुनत रहली। चूकि रानी के बहिन कथा में लीन रहली ए वजह से रानी की ओर धेयान ना देहली। अब रानी समझलि की हमार बहिन भी हमार उपेछा करतिया अउर उ उहाँ से फेन अपनी घरे आ गइली।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;ओन्ने रानी के बहिन कथा सुनले की बाद मन ही मन सोंचली की बहिन आइल रहलि ह अउर रिसिया के चलि गइलि ह। उ परसाद बँटले की बाद अपनी बहिन रानी की लगे पहुँचलि अउर छमा माँगत कहली की बहिन जवने बेरा तूँ गइल रहुवु ओ बेरा हम बिअफे बरत कथा सुनत रहुँवी अउर कथा की बीच में उठल ठीक ना ह ए कारन से हम तोहरी पर धेयान ना देहुवीं पर तोहरा त बइठि के कथा सुनल चाहत रहुए, तनि इंतजार कइल चाहत रहुवे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;खैर अब बताव की तूँ काहे खातिर गइल रहुउS। रानी अपनी बहिन के एतना बाति सुनि के धधाके उठि के अपनी बहिन के गले लगा के लगली भोंकार पारि के रोवे। रानी के बहिन लगली उनकर आँखि पोंछे। कुछ देर की बाद रानी आपन रोवल बंद कइली अउर अपनी गरीबी की बारे में लगली अपनी बहिन के बतावे। रानी अपनी बहिन से कहली की घर में कुछु नइखे अउर दु दिन से अनाज के एक्को दाना मुँहे में नइखे गइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;रानी के बहिन कहली की घबरइले के कवनो ताक नइखे। अब हम आ गइल बानी त सब ठीक हो जाई। बिरहस्पति भगवान सबके मनोकामना पूरन करेने, तोहरो करिहें पर तूँ एगो काम करS, आजु बिअफे हइए ह, तूँ आजुवे से बिअफे के बरत कइल सुरु क दS काँहे की तूँ अबहिन ले कुछ खइलहुँ नइखू। &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकरी बाद रानी के बहिन रानी के बिअफे बरत के कथा-बिधि आदि बतवली अउर अपनी घरे लवटि गइली। अब त रानी हर बिअफे के परेम की साथे बिधि-बिधान से लगली बिअफे के बरत करे। अब फेन से उनकरी लगे धन आदि आ गइल। अब उ लगली ओ धन के अच्छा काम में लगावे। दान-पुन्न करे। धीरे-धीरे रानी के घर फिर से पूरा तरह से समृद्ध हो गइल। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एक दिन बिइफे की दिने कथा सुनत समय रानी के धेयान राजा की ओर गइल अउर उ लगली सोंचे की राजा कवने हालत में होइहें। उ बिरहस्पति महराज से बिनती कइली की हे बिरहस्पति महराज हमरी राजा के ठीके-ठीके घरे लवटा द।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकदिन राजा लकड़ी काटि के सहर में बेंचे ले गइने तब्बे उनकर भेंट एगो साधु से हो गइल उ साधू अउर केहू ना बिरहस्पति महराज ही रहने। साधु रूपी बिरहस्पति महराज राजा से कहने की हे लकड़हारा, तूँ काहें एतना उदास बाड़S। हमके बतावS। हम तोहार दुख दूर करे के कोसिस करबि। साधु के बाति सुनि के राजा के रोवाई छुटि गइल अउर उ आपन सब रामकहानी ओ साधुरूप धारी बिअफे महराज के सुना देहने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;राजा के रामकहानी सुनले की बाद साधुरूप धारी बिअफे महराज कहने की तहरी दुख के कारन तोहार मेहरारू रहलि ह। उ बिअफे भगवान के अपमान कइले रहलि ए कारन से तोहके इ दुख उठावे के परल। पर अब तोहार सब दुख दूर हो जाई अउर तोहार सब मनोकामना पूरन हो जाई। अब तोहार मेहरारुओ बिअफे के बरत राखल सुरु क देले बाड़ी अब तूहूँ फेन से बिअफे के बरत कइल सुरु क दS। राजा कहने की साधु महराज, हम एइसन हालत में नइखीं की बरत,पूजा-पाठ क सकीं। हम त कवनोगाँ आपन पेट जिआवत बानी। साधुबाबा कहने की सब ठीक हो जाई। चिंता मति करS। बिअफे महराज पर भरोसा रखS उ सब ठीक क दिहें। एतना सुनले की बाद राजा ओ साधु से कहने की महराज तनि हमके बिअफे के बरत कथा सुना देंती त राउर बहुत एहसान होइत। राजा की ए आगरह के उ साधुरूप धारी बिरहस्पति महराज ठुकरा ना पवने अउर लगने &lt;strong&gt;बिअफे बरत कथा के सुनावे- &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;बहुत पहिले के बाति ह एगो बहुते गरीब पंडीजी रहने। उनकरा कवनो संतान ना रहे। उ बहुत धारमिक रहने अउर अधिक से अधिक समय पूजा-पाठ में बितावें। पर उनकर मलिकाइन पूजा पाठ ना करें।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;पंडीजी के पूजा के फल उनके मिलल अउर उनकरी घर में एगो कन्या के किलकारी गूँजे लागल। धीरे-धीरे उ कन्या बड़हन होखे लागलि। उ कन्या बहुत धारमिक रहे। उ भगवान बिस्नु के परम भगतिन रहे। बड़हन भइले बी बाद उ लइकिनी बिअफे के बरतो कइल सुरु क देहलसि। ओ लइकिनी की बिअफे बरत से परसन्न होखे बिअफे भगवान ओके सबकुछ देबे लगने। उ जब पढ़े जा त रास्ता में एक मुट्ठी जौ गिरावते जा अउर जब पढ़ि के लवटे त उ जौ सोने के होंजासन। उ फेन से ओ जौ के बिटोरी के घरे ले आवे। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकदिन उ लइकिनी ओ सोने की जवन के सूप्पा से फटकटि रहे तवलेकहीं ओकर माइयो उहाँ आ गइल। उ कहि बइठलि की सोने के जौ फटके खातिर सोने के सूप्पो होखे के चाहीं। अब उ लइकिनी बिअफे भगवान से बिनती कइलसि की सोने के सूप्पो दे दS। अगिला दिने जब उ पढ़ि के घरे आवति रहे त ओके एगो सोने के सूप्पो मिली गइल। उ ओ सूप्प के लेके घरे आइलि। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकदिन ई लइकिनी घर की बहरा बइठि के सोने की सूप से सोने के जौ फटकटि रहे तवलेकहीं ओ राज के राजकुमार उहाँ आ गइल। राजकुमार ओ लइकिनी के रूप देखि के ओकरी पर मोहित हो गइल अउर राजमहल वापस लवटि गइल। अब उ राजकुमार खाइल-पियल छोड़ि देहलसि अउर उदास रहे लागल। जब राजा के इ बाति मालूम भइल त उ राजकुमार की लगे गइने अउर ओकरी उदासी अउर खाना-पीना छोड़ले के कारन पूछने। राजकुमार ओ लइकिनी की बारे में बतवलसि अउर ओसे बिआह करे के बात कहलसि। राजा ओ लइकिनी की घरे गइने अउर पंडीजी से बाति क के राजकुमार अउर ओ लइकिनी के बिआह क देहने।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एन्ने जब ओ लइकिनी के पंडीजी की घर से बिदाई भइल त पंडीजी के घर में फेन से दरिद्रता के बास हो गइल। काँहे की अब पंडीजी की घर में बिअफे के बरत भइल बंद हो गइल रहे। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकदिन पंडीजी अपनी लइकिनी से मिले ओकरी ससुरारि में गइने। पंडीजी के हालि देखि के उनकर लइकिनी उदास हो गइल। उ पंडीजी से पूछलि की एइसन हालत काहें हो गइल बा। पंडीजी अपनी मलिकाइन के पूजा-पाठ आदि न करे के बाति बतवने। खैर पंडीजी के लइकिनी बहुत-सारा धन दे के पंडीजी के बिदा कइलसि। पर उ धन ढेर दिन ले ना टिकल, कुछ दिन की बाद पंडीजी की घर में फेन से दरिद्रता के बास हो गइल। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;अब पंडीजी फेन से अपनी लइकिनी की लगे पहुँचने। उनकर लइकिनी कहलसि की हम केतनो धन देइबि ओकर नास होखबे करी। हम चाहत बानी की माई भी बिअफे के बरत करो अउर परेम की साथे ए बरत कइले से घर में सब समरीधी आ जाई। सब मनोकामना पूरन हो जाई। ओकरी बाद उ लइकिनी अपनी मायके गइल अउर अपनी माई के समझवलसि की तूँ बिअफे के बरत करS। सब दुख दूर हो जाई। पर ओकर माई ओकर एक्को बात ना मनलसि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकदिन ओ लइकिनी के गुस्सा आइल अउर उ अपनी माई के एगो कोठरी में बंद क देहलसि। ओइदिन बिअफे रहे। अब उ लइकिनी जवने कोठरी में अपनी माई के बंद कइले रहे ओही की दुआरी पर बइठि के लागलि विस्नु भगवान से बिनती करे। अरे इ का जब उ कोठरी के दरवाजा खोललसि त ओकरी माई के बुधि ठीक हो गइल रहे। बोली सभें बिस्नु भगवान की जय। बिअफे महराज की जय।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकरी बाद ओ लइकिनी के माई हर बिअफे के बरत राखे लागलि अउर नियमित पूजा-पाठ करे लागलि। अब पंडीजी के घर फेर से सुख-सांति से भरि गइल अउर दुनु परानी सुखपूरवक रहे लागल लोग अउर मुअले की बाद ओ दुनु जाने के सवर्ग के प्राप्ति भइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एतना कथा कहि के उ साधुरूप धारी बिरहस्पति भगवान अंतरधान हो गइने। अब राजा उठल अउर लकड़ी बेंचले की बाद फेन से जंगल की ओर लकड़ी काटे गइल। एहिंगा करत-करत बिअफे आ गइल। अब राजा बाजारी से गुड़, चना आदि खरीद के ले आइल अउर केला की पेड़े के स्थापना क के लागल पूजा करे। एक-दू बिअफे के बरत रखते ही ओकर सब दुख-दरद दूर हो गइल अउर ओकरी लगे बहुत धन एकट्ठा हो गइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;पर एक बिअपे के का भइल की राजा बरत राखल भूला गइल। ओ हिन ओ राज के राजा एगो जगि के आयोजन कइले रहने अउर पूरा राज के ओमें नेवता देहले रहने। उ राजा भी जवन लकड़ी बेंचले के काम करे उहो तनि देर से ओ राजा किहाँ पहुँचल। उहाँ के राजा ए लकड़िहार राजा के ले के भोजन करावे गइने। एतने समय में रानी के हार बिला गइल अउर उनकरा सक भइल की इ लकड़हरवे चोरवले बा। अब त ए लकड़हारा के जेलि में डालि देहल गइल।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;जेलि में इ लकड़हार राजा सोंचसलि की हम कवन पाप कइले बानी जवने के एतना सजा हमके मिलता। उ लागल बिअफेदेव के इयादि करे। बिअफेदेव परगट हो गइने अउर कहने की पिछला बिअफे के बरत ना कइले से उनके इ सजा मिलल ह। अब राजा के आँखि खुलि गइल अउर उहवें कुछ पइसा गिरर मिलल। ओ पइसा से उ कुछ पूजा-पाठ के सामान मँगवने अउर अगिला बिअफे के ओही जेलिए में बिअफे के बरत लगने करे। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;ओही दिन रातिखान ओ राज की राजा की सपना में बिअफे महराज अइने अउर कहने की हे राजा तूँ जवने मनई के हार चोरवले की जुरुम में जेलि में बंद कइले बाड़ उ रानी के हार नइखे चोरवले। एकरी बाद राजा के नींदी खुलि गइल त उ का देखताने की हार त उहवें परल बा। उ सबेरे-सबेरे जेलि में गइने अउर ओ लकड़हार राजा के छोड़ि देहने अउर कुछ धन आदि दे के बिदा क देहने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;अब लकडहार राजा अबनी राज में पहुँचने। जब उ अपनी राज की सीमा में घुसने त उनकरा बहुत आश्चर्य भइल काँहे की राज सुख-समरीधी से भरल रहे। राजा रानी की लगे गइने अउर पूछने की एतना धन काहाँ से आइल ह। हम त तोहके बहुते गरीबी में छोड़ि के गइल रहनी। तूँ सही-सही बता द ना त हम तोहार जान ले लेइबि। रानी राजा के सांत कइली अउर कहली की ए सब बिअफे बरत के फल हS। अब त राजा एकदम से बिरहस्पति भगवान के भक्त हो गइने अउर लगने बरत करे। उ हमेसा पूजा के सामान सथहीं लेके घुमें लगने अउर समय होते बरत कइल सुरु क देवं अउर लोगन के कथा सुनावल।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकदिन के बाति ह कि राजा अपनी बहिन कीहाँ जात रहने। रस्ते में ही पूजा के समय हो गइल अउर उ घोड़ा पर से उतरि के लगने पूजा के तइयारी करे। अबहिन उ पूजा के तइयारी करत रहने तवलेकहीं उहवां से कुछ लोग एगो मिरतक के लेके समसान जात रहे। राजा ओ लोगन से बिनती कइने की पहिले हमार बिअफे बरत कथा सुन ल जा फेन ए मिरतक के अंतिम किरिया करे के ले जा जा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;राजा के बाति सुनि के उ लोग कथा सुने खातिर तइयार हो गइल लोग अउर मिरतक के उहवें रखि के लागल लोग कथा सुने। अरे इ का अबहिन कथा अधे भइल रहे तवलेकहीं उ मुरदा हिले लागल अउर कथा पूरा होत-होत उ उठि के बइठि गइल। बोली सभें बिअफे महराज की जय।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;अब राजा अउर आगे बढ़ने। साम होत रहे उ फेन से एगो किसान से कहने जवन खेत जोतत रहे की उनकर बिअफे के कथा सुन लेव पर किसान तइयार ना भइल। अरे इ का ओकर बैल खेतवे में गिरी गइल अउर किसान की पेटे में दरद होखे लागल। किसान के चिल्लाइल सुनि के ओकर माई उहवाँ आइल अउर सब हालि जनले की बाद ओ राजा की लगे दउड़ि के पहुँचलि अउर कहलसि की उ कथा सुनल चाहतिया। अब राजा लवटि के अइने अउर किसान की खेते में बइठि के कथा सुनवने। कथा की समाप्त होते ही बैल भी ठीक हो गइल अउर किसान की पेटे में के दरद भी गायब हो गइल।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;अब राजा अपनी घोड़ा पर सवार होके आगे बढ़ने अउर अपनी बहिन की घरे पहुँचि गइने। दूसरे दिन जब राजा नहा-धोके तइयार हो गइने त अबनी बहिन से कहने की बहिन कवनो एइसन आदमी मिली जे अबहिन ले भोजन मति कइले होखो। हमरा बिअफे के कथा सुनावे के बा। रानी कहली कि हमरी नगर में त एइसन आदमी मिलल मुस्किल बा पर हम देखतानी। राजा के बहिन अपनी नगर में निकलली त उनके एगो कोंहार मिलल जवने अबहिन कुछु खइले ना रहे ओकर कारन इ रहे की ओकर लइका बहुत बेमार रहे जवने की कारन से उ खूब परेसान रहे। राजा के बहिन ओसे काथा सुने के कहली त उ तइयार हो गइल। अब राजा ओ कोंहारे की घरे जा के कथा सुनवने। बिअफे के कथा के जइसे ही सुरुवात भइल ओ कोंहारे के लइको ठीक हो गइल अउर उहो लागल कथा सुने। अब त चारू ओर राजा के परसंसा होखे लागल। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकदिन राजा अपनी घरे जाए के तइयार भइने अउर अपनी बहिन के भी चले के आगरह कइने। पर उनकरी बहिन के सासु उनकरी बहिन के जाए के आग्या त देहली पर कहली की कवनो लइका के लेके मति जा काँहे कि तोहरी भाई के कवनो संतान नइखे ए से हमरी नातिन पर गलत असर पड़ी। राजा के इ बाति जानि के बहुते दुख भइल अउर उ अकेले ही अपनी नगर के लवटि अइने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;घरे अइले की बाद राजा इ बाति अपनी मेहरारू के बतवने अउर दुख की मारे बिना खाना खइले ही सुत्ते चलि गइने। रानी उनकरी लगे गइलि अउर कहलि की बिरहस्पति भगवान पर भरोसा राखीं जब एतना कुछु देले बाने त संतानो जरूर दिहें। अरे इ का ओही राति बिरहस्पति भगवान राजा की सपना में अइने अउर कहने की चिंता मत करS, तोहरा संतान जरूर होई। एकरी बाद राजा के नींदी खुलि गइल अउर उ खुस होके इ बाति अपनी मेहरारू से बतवने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;ठीक नौ महीना की बाद रानी की गरभ से एगो सुन्नर लइका के जनम भइल। इ खबर सुनिके राजा के बहिन भी भागल-भागल आ गइली। पर रानी अपनी ननद से कहली की जब राजा उनके लेआवत रहने त ना अइली तब अब का करे बिना बोलवले अइली ह। राजा के बहिन कहली की भउजी अगर हम ए तरे ना कहले रहतीं त तहरी गोदी में लइका कवनेगाँ खेलित। ए परकार से राजा के बहिन भी बिअफे बरत कथा के महिमा गावे लगली अउर कहली की बिअफे बरत कथा के महिमा अपरम्पार बा। जे भी एके सुने ला चाहें सुनावेला ओ सब के कल्यान हो जाला। बिरहस्पति महराज ओकरी सब मनोकामना के पूरन क देने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;बोलीं सभे बिरहस्पति भगवान की जय। बिस्नु भगवान की जय।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;&lt;strong&gt;बिअफे महराज के आरती&lt;/strong&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;जय विरहस्पति देवा, ओम जय विरहस्पति देवा । छिन छिन भोग लगाऊँ, कदली फल मेवा।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;तूँ पूरन परमात्मा, तूँ अन्तरजामी । जगतपिता जगदीश्वर, तूँ सबके स्वामी।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;चरनामृत निज निरमल, सब पातक हरता । सकल मनोरथ दायक, कृपा करो भरता।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;तन, मन, धन अरपन कर, जो जन शरन पड़े । प्रभु परगट तब होकर, आकर द्घार खड़े।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;दीनदयाल दयानिधि, भक्तन हितकारी । पाप दोष सब हर्ता, भव बंधन हारी।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;सकल मनोरथ दायक, सब संशय हारो । विषय विकार मिटाओ, संतन सुखकारी।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;जो कोई आरती तेरी, प्रेम सहित गावें । जेठानन्द आनन्दकर, सो निश्चय पावें।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: large;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;&lt;strong&gt;आईं बिअफे बरत के एगो अउरी कथा सुनि लेहल जाव-&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;धरम-ग्रंथन में इ पढ़े के मिलेला की बाति-बाति पर इन्नर भगवान के अपनी सिंहासन पर बहुत गरब हो जाला। कबो-कबो उ अपनी एही गरूर में कुछ बड़हन लोगन के भी अपमान क देने अउर बाद में जवने के खामियाजा उनके भुगते के परेला।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;एकबेर के बाति ह क इन्नर भगवान देवलोक में बइठि के अपसरन के नाच देखत रहने। तवलेकहीं उहाँ गुरु बिरहस्पति पहुँचि गइले। राजा इन्नर अपनी गरूर में एतना आन्हर रहने की देव गुरु के सनमान ना कइले जबकि अन्य देवता लोग खड़ा होके बिरहस्पति भगवान के परनाम कइल लोग। बिरहस्पति भगवान के एसे अपमान बुझाइल अउर उ तुरत उहाँ इन्नर की दरबार से बाहर निकली गइने।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;बिरहस्पति भगवान की जाते सब देवतालोग इन्नरदेव से कहे लागल लोग की रउआँ ए तरे से बिरहस्पतिदेव के अपमान ना कइल चाहत रहल ह। उनकरी करोध में राउर हई गद्दी जरि जाई अउर सबके बहुत दुख उठावे के परी। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #b45f06; font-size: large;"&gt;देवतावन के बाति सुनि के इन्नरदेव के अपनी गलती के एहसास भइल। उ लगने सोंचे की देवगुरु के अपमान ना कइल चाहत रहल ह। उनकरी क्रोध में त हमार सब राज-पाठ नस्ट हो जाई। अब इन्नरदेव का कइने की कुछ देवतावन के साथ लेके बिरहस्पति भगवान की घरे पहुँचने। अबहिन इन्नरदेव अउर सब देवता बिरहस्पति भगवान की दुअरिए पर रहे लोग तवलेकहीं बिरहस्पति भगवान अंत
